Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Mártonvölgyi László: Az első magyar könyvről
A protestantizmus térhódítása virágoztatta fel a magyar könyvnyomtatást. A protestánsok az „eldugott bibliát" a nép kezére akarták juttatni, s ez nem mehetett másképen, csak, ha a bibliát sokszorosították, kinyomtatták. Nem csodálkozunk hogy az első magyar könyvek, köztük a legelső is — vallásos tárgyúak. A hitviták korában szaporodtak a magyar nyomdák, s már néhány évvel Guttenberg után alapított nyomdát Geréb László budai prépost meghívására Hess András, ám ez a budai nyomda, olyan hamar, mint keletkezett, meg is szűnt. Dr. Benedek Marcell szerint a másik ilyen nagyobb könyvnyomtatási góc Kolozsvárott, volt de fontos termőhelye volt az első magyar irodalomnak a mai Szlovenszkó is. Hogy milyen elismert volt akkoriban az itteni magyar könyvnyomtatás, azt bizonyítja a protestánsok ma is használt bibliájának, a vizsoli bibliának esete. Ezt a könyvet Vizsolban nyomatta ki Károli Gáspár gönci református pap, azonban galgóci nyomdász nyomta, Mankovits Bálint, akit Báthory István hivattatott el Galgócról Vizsolba. Egészen Báthory meghívásáig, 1585-ig, Mankovitsnak Galgócon volt nyomdája, s több magyar könyvet jelentetett meg. Még előbb alapított Semptén nyomdát Balassa nevelője, Bornemisza Péter s a hitviták korának különös alakja, a kóbor református pap. Huszár Gál meg egyenesen az első magyar könyv szerzőjének születési helyén alapított nyomdát, ahol a katholikus üldözések előtt, Forgách gróf birtokán meghúzódott. Első pillanatban talán arra is következtethetnénk, hogy az első magyar könyvet is Komjáton nyomták, pedig Komjáti könyvét nem a mai Szlovenszkón nyomták ki, de még Magyarországon sem, az első magyar könyv Lengyelországban, Krakkóban született meg mely történelmi városnak egyeteme annak idején hemzsegett a magyar nemes ifjaktól és deákoktól, s neveltje volt többek között a középkor ismert egyházi írója is, Temesvári Pelbárt. Komjáti Benedek könyve előbb látott Krakkóban napvilágot, mint Komjáton egyáltalában nyomda volt s Huszár Gál idejében már elterjedt olvasmány lehetett. Sok könyv jelent meg akkor Krakkóban, „Szent Pál levelei" után, s Victorin Já
