Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Mártonvölgyi László: Az első magyar könyvről
MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ: AZ ELSŐ MAGYAR KÖNYVRŐL. Az első magyar összefüggő nyelvemléket, Szent Ferenc romantikus szépségű legendáját az Ehrenfeld-kódex tartalmazza. Ezt a könyvet Szlovenszkó, pontosabban a nyitrai gimnázium őrizte meg számunkra. Hír szerint Dr. Ehrenfeld, a híres bécsi ügyvédet diákkorában a nyitrai gimnázium udvarán játékközben valamelyik diáktársa egy, a gimnázium padlásáról előkerült salabakterrel hátba dobta. (Talán sohasem került volna elő a teljes Szent Ferenc-legenda, s vele együtt az első magyar könyv, ha Ehrenfeld doktort történetesen nem sújtják olyan nagyon hátba.) De erre az ütésre a kis diák felfigyelt, megnézte, mi is az, amivel úgy hátba dobták, hogy elállt bele a lélegzete. Egy kódex volt, avult írott könyv, melyet később róla neveztek el, miután kiderült, hogy ez az első összefüggő szövegű nyelvemlékünk, az első magyai könyv. Vannak régibb, sokkal régibb nyelvemlékeink is, mint a közismert Halotti Beszéd, Gyulafehérvári Glosszák és königsbergi töredék, de ezek, mint nevük is mutatja, fragmentumok, töredékek, ez a nyitrai könyv viszont teljes egész. Beöthy Zsolt megállapította hogy az első írott magyar könyvnek nemcsak lelőhelye a mai Szlovenszkó, de idevalósi szerző munkája is. A könyv stílusában teljes határozottsággal felismerte a nyitravidéki palóc nyelvjárás sajátosságait. Magamot, őköt, fordól, i n d ó I — ma is sajátosságai a nyitravidéki palócok nyelvjárásának, már pedig ezek a nyelvi sajátosságok teljes biztonsággal fellelhetők a Szent Ferenc legendában A mai terminológia szerint a könyv fogalmához hozzátartozik, hogy nyomtatott legyen, s ha az első magyar nyomtatott könyv eredetét és nyomait vizsgálgatjuk, ismét egy szlovenszkói faluhoz érünk, Komjátra, Érekujvár mellé. Ebben a faluban született és erről a faluról vette fel nevét az első magyar nyomtatott könyv írója, Komjáti Benedek.
