Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Narancsik Imre: A harmadik birodalom és humanizmusa

két egyesít, magába foglalja a történelmi németség valamennyi szellemi és anyagi törekvését és munkásai közé számítja azokat, kik Németország jövőjén, jólétén fáradoztak az élet bármelyik terén. Hosszú személyjegyzéket kell összeállítani, amikor a Harmadik Birodalom alapvetőiről; hírnökeiről írok. Arminiusszal, Widukinddal kezdődik a sor, amely magábafogad minden politikai értelemben alkotó személyiséget korunkig. Előkészítője a német misztika, az ideálizmus, valamint a romantika. A bölcselet múltjából olyan személyiségek fáradoztak az építés előkészületein, mint Fichte,

Hegel

és Nietzsche. Sőt a hittudósok soraiból Luther munkáján kívül felfedezhető a Harmadik Birodalomban Schleiermacher

hatása,

amint ezt G. Wobbermin hirdeti, midőn a nemzeti szociálizmus atyjának nevezi őt.2

)

Ezenkívül a Harmadik Birodalom jogtudományára és állambölcseletére hatott az a jogi iskola, amely Hegeltől indul el (Stahl, Jelűnek,

Lásson és mások), melynek ma olyan kiváló képviselői vannak, mint E. Kaufmann,

R.

Smend és C. Schmitt. Szükséges

még, hogy megemlítsem St.

H.

Chamberlain, P. de Lagarde,

Frd.

Naumann

nevét,

akik valamennyien útkészítői a Harmadik Birodalomnak. Ennek az új államfogalomnak eszmekörét Moeller

van

den

Bruck rajzolja

meg, mikor legvégső s nagy nemzeti-világnézeti célnak tünteti fel, amelyet politikai eszközökkel kell valósággá formálni. Ennek az egyetlen eszmének igazi ideológusai, hogy az ismertebb politikai szereplőket ne említsem: Edgar

J.

Jung

(Die Herrschaft der Minderwertigen Ihr Zerfall und ihre Ablösung durch ein neues Reich. II. Aufl., Berlin, 1930), E. Günther Gründel (Die Sendung der Jungen Generation. Versuch einer umfassenden revolutionären Sinndeutung der Krise. III. Aufl., München, 1933.) és

Otto

Strasser (Aufbau des deutschen Sozialismus. Leipzig, 1932.). Külön

meg kell említenem a Harmadik Birodalom előkészítői között George 2) Georg Wobbermin: Deutscher Staat und evangelische Kirche. Studien z. syst. Theologie, Heft 14, 1914. 3. old.