Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Narancsik Imre: A harmadik birodalom és humanizmusa
NARANCSIK IMRE: A HARMADIK BIRODALOM ÉS HUMANIZMUSA 1933 óta szokásossá vált, hogy Németországról nem lehet érzelem nélkül nyilatkozni. Gáncsolják, vádolják, dicsérik, magasztalják a bírálók és bírálataik, de bizonyos, hogy semmi sem érdekli annyira az európai, különösen a középeurópai közvéleményt, mint ez az új birodalom. Ennek törekvései, építései, átépítései, terve s jövője. Kezdettől figyelem a Harmadik Birodalom életét s egyre világosabb előttem, hogy a Harmadik Birodalom nem pusztán politikai alkotás, hanem roppantméretű, Európa első kultúrnemzetét átfogó tudatos történelmi tény. Jelentősége nemcsak a németségre s Európára terjed ki, hanem ezen túl is. Mert nemcsak politikai, hanem világnézeti, gazdasági, népélettani, népnevelésügyi, sőt erkölcsi törekvéseket egyformán tartalmaz a Harmadik Birodalom eszmeköre. Ezek közül most csak a Harmadik Birodalomra vonatkozó ideológiájával és humanizmusával foglalkozom. 1. A történelmi előzmények. A Harmadik Birodalmat elsőnek és másodiknak kellett megelőznie. Az első birodalom, ahogy Stapel fejtegeti, a hűbéri állam, amelynek alkotó életmagatartása a hűség. A második meg az abszolútisztikus monarchia, amelyben életérzés: az engedelmesség. A Harmadik Birodalom a német faji s nemzeti erő mostani összpontosítása, amely az állampolgárok részéről szolgálatot és fegyelmet vár. A történelmi előzményeken kívül idői előzményének kell lennie a Harmadik Birodalomnak s ez a XIX. század, amelyre olyan sok szépet mondottak, amely azonban az európai élet bomlásához vezetett. Hatalmas törekvései felbontották a közösség és egyén életének egyensúlyát. Ezek a törekvések a szabadelvűség, amely az egyénnek szinte szabadosságig menő jogokat biztosított a külömböző közösségek rovására. Továbbá ilyen a racionálizmus, amely az emberi értelem
