Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Kowarik Sándor: Vallás és nemzet

katolicizmus és a protestantizmus eszme küzdelmei frontján, hanem egy közös fronton, mert egy a célunk és van közös ellenségünk. A felekezeti viszálykodást megbélyegzi a legnagyobb magyar, Széchenyi is, amikor így ír koráról: „Elhagyott bennünk a hitbeli viszálkodás s hasonlás ördöge." Sőt, mily szépen nyilatkozik a közös frontról a r. k. egyház egyik ma élő magyarországi értéke, Katona Jenő „Az aszfalt apostola" c. könyvében: „A protestantizmus és katolicizmus miért ne közeledhetnének egymáshoz, ha mindegyik a maga lelkiségét becsületesen és komolyan élné." Ez a közös front természetesen csak akkor teremthető meg, ha egyik vallásfelekezet sem tartja a másikat eretneknek, hanem elismeri testvéregyházáról, hogy ő is a keresztyén anyaszentegyház integráns része, és az igazság lelkiismeretes keresője. És amint Bohlin püspök hirdeti: „Az igazság minden őszinte keresője között van valami titokzatos barátság." Ezért a keresztyén egyházak közötti bárminemű erőszakoskodás bűn.

Ebből kiviláglik, hogy a katolikus és az evangéliomi alapon álló (tehát az ev. ref. és ág. h. ev.) magyar közötti együttműködésnek nemzeti alapon semmiféle akadálya nincs. Annál kevésbbé, mivel tudjuk, hogy a hívők életének egyházakban való kialakításánál a faji különbségeknek nagy szerep jut. „A keresztyénség" — amint Weinel Henrik egyetemi tanár mondja — „nem internacionális, hanem nemzetfölötti és mint ilyen a nemzetet, mint az Isten teremtményét is tiszteli és megszenteli." Azért szükséges, hogy magyar népünknek olyan vezérei legyenek, akik a legnagyobb komolyággal és őszinteséggel vallják nemzetük előtt mint egykor Izráel népének vezére, Józsué: „Én és az én házam az Úrnak szolgálunk." így tehát vallásfelekezeti hitéletünk ápolása, de egyszersmind nemzeti adottságunk teljes öntudatosítása nem politikum, hanem Isten iránti engedelmesség. A nemzet és a vallás viszonyából folyik, hogy helytelen általánosságban ennek a kérdésnek még a felvetése is: vájjon valaki elsősorban nemzetéhez vagy felekezetéhez tartozik-e? Viszont tudnunk kell, hogy