Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Gömöry János: A nemzeti ellentétek likvidálása és az egyetemek

kus egyházban, helyesebben az angyali doktornak, Aquinói Szent Tamásnak bölcseletében látja azt a cso­da erőt, amely képes az együttélő különböző fajú né­peknek megihasonlását, civódását megszüntetni és egyáltalán a nemzetiségi kérdésben harmóniát terem­teni. ★ És a helyzet ma is az, mint azelőtt harminc-negyven esztendővel. A nemzeti ellentétek ma is megvannak, sőt Közép­­európának ez a meghasonlás az Achilles-sarka. Köz­ben megszületett a bolsevizmus, a hitlerizmus és a fa­sizmus. Segítettek-e ezek az irányzatok ezen a bajon? Bizony nem! Szükség van tdhát a tudományegyetemekre. A kor beteg szelleme igyekszik minden intézményt, világné­zetet lejáratni. Egyet azonban nem kezdett ki vagy nem tud kikezdeni. A tudományegyetemeket. A tudo­mányegyetem lényegétől elválaszthatatlan a tanítás és tanulás teljes szabadsága. Az önálló szabad tanul­mányozás semmiféle külső hatalom befolyását és irá­nyítását nem tűri meg. Nincs itt más cél, mint az igaz­ság kutatása. A tudós tanárt kell, hiogy az igazság vég­telen szeretete hassa át. Nem érdektelen tehát reánk, magyarokra nézve sem, hogy Cséhszlová'kiában az egyetemek valóban tudományegyetemek legyenek. És hogyha ezeken be­lül magyar tanszékek létesülnek, azok is élvezzék a tanítás szabadságát. Nem lényegtelen továbbá reánk nézve az sem, hogy vájjon kivel töltik be a magyar irodalmi tanszéket a prágai egyetemen. Legyen az iga­zán tudós, aki a maga önálló egyéniségével megter­mékenyítő hatással lesz népünk lelkivilágára, hozzá­járul az itt élő magyarság kultúrálta színvonalának meg­teremtéséhez és az egyetemes emberi kultúrának szer­ves egészén belül megbecsülést szerez az önálló ma­gyar szellem irodalmi alkotásainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom