Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Gömöry János: A nemzeti ellentétek likvidálása és az egyetemek

zet szerint négy csoportot alkottak a diákok. A németek többségibe jutottak akkor, amidőn a lengyel diákok kiváltak (1364), mert létrejött a krakói egyetem és a lengyel csoportban csak elinémetesedétt sziléziaiak maradtak. Minden nemzetnek az egyetemi ügyekben külön szavazata volt; tehát a németeknek három, a cseheknek egy. Ebbe a csehek megnyugodni nem tudtak és 1409-ben Húsz Jánosnak és társainak kívánságára Vencel cseh király elrendelte, hogy a jövőben a cseheknek legyen három szavazatuk és egy a németeknek. Ebbe viszont a németek nem tudtak megnyugodni, már csak azért sem, mert ötször annyian voltak, mint a csehek (5000-en) és ezért aztán professzoraik vezetése alatt még ebben az évben otthagyták Prágát és Lipcsébe mentek át s ott megalapították a máig is virágzó egyetemet. A csehek nemzeti érzésének ez a fellángolása épp az egyetem belső életében először tette nyilvánvalóvá ország és világ előtt, hogy minden nemzet csak mint — egy sajátos , kultúrának képviselője és fejlesztője állhat fenn. A nyelv kérdése tehát a nemzeti kultúrának és ezzel a tudománynak is kérdése.

A prágai egyetem ezóta a válságok egész sorát élte át, amelyekben a vallási kérdések mellett a nemzeti probléma játszotta a főszerepet. A fehérhegyi csata után (1620) a csehek nemzeti érzését lábbal tiporták és a német az osztrák állameszmény köntösében — hova-továbib úrrá lett a prágai egyetemen. Az 1848-iki események hatása alatt, a cseh diákok kérésére — a kormány végre megengedi, hogy a prágai egyetemen cseh nyelven is tarthatók előadások. A XIX. század nemzeti eszméjének hatása alatt azonban az ellentét ezzel a kedvezménnyel még inkább kiélesedett. Ezeknek az ellentéteknek kiküszöbölése az osztrák államférfiaknak nem sikerül. Végre is a megoldás egyszerűen az, hogy 1882-ben a prágai német egyetem mellett felállítják a cseh egyetemet. Az áldatlan nemzeti-