Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Gömöry János: A nemzeti ellentétek likvidálása és az egyetemek

GÖMÖRY JÁNOS:

A NEMZETI ELLENTÉTEK LIKVIDÁLÁSA ÉS AZ EGYETEMEK

Egy ország sokféle nyelvű, nemzetiségű és kultúrájú, különböző világszemléletű lakosságának békés, vagy éppen testvéries együttélését megteremteni az államhatalom legégetőbb problémája és a mindenkori kormányok legmagasztosabb feladata. Ma, a nemzeti eszme fénykorában különösen nehéz közmegnyugvást keltőén a nemzeti ellentéteket az állam életéből kiküszöbölni. Az állam érdeke tehát, hogy a kisebbségi nemzetek kulturális és gazdasági igényei kielégülést nyerjenek. Aki ezek ellen tör, az az igazi ellensége az államnak.

Véleményem szerint azonban az egy államban élő népek testvéri együttélését nemcsak a békeszerződésekben biztosított jogoknak pontos betartása, az állam érdekét figyelembe vevő józan politika teremti meg, de az állampolgárok szívében élő ama kiirthatatlan meggyőződés, hogy az államnak mindannyian egyformán kedves polgárai ők. Kivétel nincsen közöttük.

Lelhetnek tehát állami magyar kultúrintézmények, betölthetik az egyetemi magyar tanszéket; mindezeket csak akkor tekintheti a magyar társadalom igazán a magáénak, ha ez intézmények alkalmazottai csakugyan a magyar kultúra munkásai. Különben igen könnyen bizonyos idegenkedés, bizalmatlanság támad, erősödik, izmosodik meg ezek ellen; különösképen akkor, ha ez állami közegek tözsgyökeres magyarok. És ezt az ellenérzést senki sem veheti rossz néven. Hiszen nincsen annál groteszkebb helyzet, mint mikor a magyar kultúra állami közegei távoltartják magukat a magyar kultúr- és társadalmi élettől, abban részt nem vesznek, sőt gyermekeiket — magyar ember létükre