Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Borsody István: A nemzetiségi jog és a magyar kisebbség

föl. A világ eseményei, áramlásai alól egy néip se vonhatja ki magát; a nagy vonalok, amelyek bejárják az emberiség életét, mindenfelé reakciót válthatnak ki. így demokratikus államunk is az áIlláim védelmének aktuális kérdéseit tárgyalja parlamentjében és az állami élet mai gondjai közepette időszerűtlenné válik a kisebbségek problémáinak az állaimmal szemben való kiteregetése. Ezért a kisebbségi életnek ma befelé kell fordulni és így is történik, ha figyelmesen végignézzük mai életünket. A demokratikus rend fennálló törvényeit kutatják kultúrpoliitikusaink, arra törekszenek, hogy törvényadta jogainkat az egyesületi élet terén ténylegesen élvezhessük. A kisebbségi élet tudományos földolgozását tűzi ki célul egy fiatal csoport. Fennálló kultúregyesületeink szervezeti összefogására törekedett egy tavaszi gyűlés. Általában kisebbségi életünk kezd belterjesebbé válni. Ez a mentalitás a kisebbségi realizmus szárnybontogatását jelentheti.

*

A m-agyar realizmusnak pedig mindig azt kellett jelentenie, hogy a politika ne azon eredmények elérésére törekedjék, amelyék a politikai ellenfélen csikarhatok ki, hanem a bűnbakkeresés helyett forduljon az önkritikához, mert magunk beismerésére és önön föladataink önön erőnkből való elvégzésére van mindenekelőtt szükségünk. Széchenyi István is kárhoztatta az Ausztriához fűződő közjogi viszony feszegetését; egyéb szempontok mellett ennek a kérdésnek mellőzését azért is tanácsolta, nehogy a nemzeti szenvedélyek ilyen meddő, bűnbakkereső politikában legyenek felkorbácsolva, ahelyett, hogy az adott kereteik közt a nemzet befeléfordulva és „erkölcsi emelkedéssel" elvégezné önön belső sürgős kötelességeit. — Kisebbségi életünkben is politikánknak nem annyira kifelé, mint befelé kellene működni. Különösen áll ez a mai viszonyokra, mikor látjuk, hogy az általános világfejlemények az állam gondjait másfelé kötik le. De külön