Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Borsody István: A nemzetiségi jog és a magyar kisebbség

kollektív jogi..." — „Hia csak individuális lenne, akikor ez azt jelentené, hogy mindenkinek jogában áll saját nemzetiségét érvényesíteni; ha azonban nem érvénye­síti, az az ő magánügye ..." „... de semmiféle nemzeti­ségi joga nem lenne az ön tudat nélküli néptömegnek, amely jogait nem kérné számon; az állam csak a nem­zetiség legmagasabb osztályait részesítené védelem­ben: avval, hogy szabadkezet kapna az öntudatlan rétegek elnemzetlenítésére, magát a nemzetiséget telhetné tönkre. Aki ismeri a nemzetiségi harcok gya­korlatát, az tudja, hogy arról van szó: milyen 'véde­lemben részesüljön az öntudatlan nép?" A nemzetiségi jogokat nem sikerült általános kollektív jogoknak elis­mertetni. így a szabadság gondolata megvalósította ugyan az emberi jogok élvét, de az emberi jogihoz tartozó nemzetiségi jogot még elvben se tudta törvé­nyesíteni. Az emberi jogok érvényesülésével megindult az egyén fejlődése és azokban a boldog országokiban, ahol állam és nemzet egyet jelentettek, meghozta a nemzeti kultúra gyümölcseit a polgáriasodást, a műve­lődést, a nyelv és kultúra harmonikus együttműködé­sét. így született meg a nép nemzeti öntudata és az egészséges nacionalizmus. Ez a nacionalizmus lendí­tette magasba a nemzeteket, a szellemi és anyagi jó­lét felé; a nemzeti öntudat: az összetartás, erény, büsz­keség, becsület érzései pedig a nemzet fejlődésének erkölcsi alapjául szolgáltak. * De ott ahöl nemzet és állam nem fedte egymást, ott a nacionalizmus a békétlenség csírája lett. Mert az államalkotó nemzetek nyugati mintára ai nemzeti állam elvét tették magukévá és az egységes állam — egy­séges nemzet gyakorlatát igyekeztek keresztülvinni — ott is, ahol többféle nemzetiségi élt. A nemzetiségek­nél azonban az emberi jogok nyomán ugyancsak be­

Next

/
Oldalképek
Tartalom