Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-05-01 / 5. szám - Kritika - Egri Viktor: Komlós Aladár: Néró és a VII. A.
KRITIKA Komlós Aladár: NÉRÓ ÉS A VII. A. — Regény. — Pantheon kiadás, Budapest. A tanárnak és a tanítványnak viszonyára világít rá Komlós Aladár regénye. Egy háromsoros jegyzet arra figyelmeztet, hogy a könyv nem riport, az iskola, amit leír, nincs meg a valóságban, az események, amelyeket elbeszél, nem történtek meg. Az írónak ez a megjegyzése azoknak szól, akik a művészről, aki egyúttal tanár is, feltételezik, hogy kulcsregényt írt. De valóban az élet hitelességét érezzük Komlós Aladár regényének minden alakjában. Az iskola belső világáról, a középiskolai tanárról, aki lánydeákokat nevel, talán senki sem adott ilyen sikerült, kitűnő rajzot, mint Komlós. A regény hőse, Perényi tanár, az öregedő férfi rajongásával csüng növendékein, tanára és kertésze ezeknek a lányoknak akikben mindig egy szemernyi asszonyit s egy szemernyi virágot lát. Mondhatjuk: a kertész szerelmese egész il atozó kertjének, nincs egy kimondott szerelme, a szín megít pazarlóan egyaránt osztja mindenkire. A lányok, ezek az ébredező nők mintha egy életig tartó finom mámorba burkolnák lelkét. Míg aztán eljön egy nap, amikor ez a bűölet megszakad és rá kell döbbennie, hogy érzéseivel ■ ikvágányra futott: a lányok komiszak, embertelenek és uziót rablók is tudnak lenni! A lányok, — az egész VII. a. csak addig viszonozzák ezt a szinte légies szerelmet, íg nem jelentkezik egy elegánsabb tanár, akinek fiatalagához jobban is illik rajongásuk. Perényit, az öreget egyszerűen sutba dobják. Az öregedő tanár ekkor még megkísérli a lehetetlent: vissza akarja szerezni a lányok i sjongását és ebben az igyekezetében piperkőccé s nevetégessé válik. Mikor látja, hogy kísérlete kudarcba fül, düében a lányok kínzójává, Nérójává válik. Mindez egy botrány kirobbanása után, egy fegyelmi tárgyalás izgalmas, filmszerűen pergetett jeleneteiben derül ki. Az iró bravúrosan nyúl ehhez a nagyon kényes és teljesen újszerű tárgyhoz; először történik, hogy az olvasó nem a diák, hanem a tanárember szemén át kezdi megismerni az iskolát. Komlós érdekes analízise végül arra világít rá, hogy a tanár és a diák kapcsolatában nem a növendék, hanem a tanár is lehet az áldozat. Perényi kiábrándultán és megtépázottan elvonul, tanítványai elhagyták és elhagyja az iró is, hogy sorsán át al
