Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Kelembéri Sándor: A korszerű kisebbségi ideológia alapgondolata

ha a kisebbségi ideológia szükségességének gondolata távolesett a napi problémák területétől; de ha nem is esett volna, — ahogy az elmúlt évtizedben hangzott is szó néhányszor ennek a gondolatnak a körvonal ázásáról, — lehet-e ilyen átfogó, közös lelkikeretet erőszakkal megteremteni, vagy éppen: kiagyalni? Vájjon nem egy hosszantartó folyamat kell-e ahhoz,, hogy megérlelődjék a lelkekben az ideológiai tartalom és főként: nem olyan lelkek kellenék-te ehhez az érlelő folyamathoz, akik már itt nőttek fel, a megváltozott körülmények között s akiknek első nagy élményük éppen a kisebbségi sors mostohasága volt? Amely elsősorban az elhelyezkedést, megélhetést kereső kisebbségi magyar fiatalsággal bánik el röviden?

igen, nekünk: fiataloknak kellett eljönnünk, hogy necsak megállapítsuk a hiányt, hanem hozzá is lássunk ennek az égető hiánynak ,'a pótláséhoz. Hogy a kisebbségi élet kiépítését az alapoknál kezdjük el, mert az idő sürget s elpusztul az, aki nem haliad a sürgető idővel. Az eltelt tizenhét esztendő sok vonatkozásban intő példaként emelkedik vissza a múltból: hogyan kell valamit másként csinálni; hogyan nem szabad élni anélkül, hogy legyen egy közös lelki alapom, amelyre ráépíthetem az egész kisebbségi nemzettest védelmi szervezkedését és nemcsak az egyes osztályok, vagy rétegek védelmét. Védelmi szervezkedés és védelmi élet: itt ezen a két meghatározáson van a hangsúly és azon, hogy ebben a védelmi szervezkedésben kivétel nélkül, cselekvőleg és tudatosan kell résztvennie mindenkinek, aki a kisebbségi nemzettest fiának, a kisebbségi sors részesének érzi és vallja magát. Aki vállalja mai sorsunkat minden következményével: fájdalmával, kitaszítottságával, keserűségével együtt; aki ráébred arra, hogy az elszakított kisebbségi nemzettest fiait ma egyetlen valóság kapcsolja egybe: a sorsközösség! És ezzel elérkeztünk ahhoz az alapgondolathoz, amelyre felépíthetjük