Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám - Színház, film - Az én leányom nem olyan

„Igaz, igaz." Minden felhő elvonul, csupa derű minden.

Kellemetlenebb eset például ma már egy „házimuri." Sem a fiatalok, sem az öregek nincsenek „magukközött." Ez pedig nem kívánatos egyik félnek sem. A lányok és fiúk rendszerint elkésve érkeznek. Szabónő, fodrász, stb. „Ezeknél az időt sohasem lehet kiszámítani."

I. fiatalpár: _ Nézd csak!

Te már itt vagy. Alig egy félórája mentél el tőlem. — Hát fiam, épp eleget drukkoltam Az öregeknek azt mondtam, hogy Cicával voltam a jégen és ott összeakadtunk valakivel. — Tényleg, még Cica sincs itt. ö hol volt, Ferinél? — Naná majd angolórán.

Másik fiatalpár: — Ezt a rohanást azután nem éri meg ez a cécó. — Te beszélsz! Mi az neked felvenni azt a vacak frakkot. Képzelheted, engem az öregek már felöltözve vár tak. Azt mondtam nekik, hogy Cicával voltam sizni. — Cicával? Éppen az előbb mesélte Manyi, Lacinak, hogy ő is Cicát adta be az öregeinek. Csakhogy úgy, hogy a műjégen voltak. — Hű! Közben összegyűlt az egész társaság. Cica most rohan be. — Nahát ez a szabónő! Rémes! öregek kara: — Bizony a szabónők rémesek. Közben összevillannak a lányszemek; hol is voltunk csak? A műjégen, a sípályán, vagy a teán? Ezek az okosan villogó modern lányszemek gyorsan megértik egymást. Csak a tapintatlan öregek borítják meg egy kicsit az egyensúlyt A „műjeges" mama vitázik a „sípályással", hogy az ő lánya volt Cicával.

Tánc közben az is kitűnik, mért nem szeretik a lányok, ha a mamák belekeverednek az ő társaságukba. A Paci mamája Patyi minden fiatalembert „lekapcsol" a lányától. A jelenlévő nagynéni pedig még szegény Pacit korholja Patyi túlklvágott ruhájáért és azért, hogy mérték nélkül iszik és táncol. Paci alig tudja megértetni magát, hogy nem ő a Patyi mamája, hanem ő a lánya. Neveld meg a mamádat kislányom, — gondolja a nagynéni.

Másnap kiderül, hogy Cica nem a szabónőnél volt, hanem a Feri kocsijával elgázolt egy lovaskocsit. Következik a családi nagyjelenet. Sírások, hazudozások, fogadkozások. Végül Cica kijelenti, hogy Feri ugyan erőszakoskodott vele, de ő nem olyan. Hozzá fogsz menni Ferihez, — dörgi a papa. — De én nem szeretem Ferit, — sírja Cica. — Nem szereted? Nem értem! — Ugyan apu, hát valamit csak kell csinálni az embernek! Mit tehet ilyenkor egy apu, — megnyugszik Annál is inkább, mert Cica a gyártulajdonos nagynéni örökösnő-jelöltje. (Valami buta családi ügy elronthatná az egész örökség dolgot.)

A Tanti meg tud mindent, sőt meg van győződve, hogy a Cica olyan. Sürgősen odarendeli az unokaöcsköst, aki