Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-04-01 / 4. szám - Szent-Ivány Géza Dr.: A palóc magyarság ethnikuma
Az ilyen házak szalma zsúpozattal voltak fedve, amely zsúpolás lehet sima, vagy lapos, de szokták a palócok uglyás és fejes zsúpolással is fedni házaikat. A matyó ház Sorsodban náddal van fedve, újabban azonban már ez is cserép, ritkábban fazsindeles. A fedélzet két végét a palóc — farazatnak — nevezi, mely régen két oldalt, a kéménytelen házaknál a füstlyukakat képezte nagyrészben és csak kis részben volt vesszővel befonva. Újabban ezek a fűstlyukak mind kisebbek lettek és eredeti céljukat már nem szolgálták, hanem — a pad — szelelőlyukai lettek és a farazat többi része falazatot kapott. Ezek a falazatok — vértelkek, — vagy — vértek-nek mondatnak. A palócház kinyúló házfedele képezi az ereszt, vagy amint Nógrádban mondják — az eszterhátat. — Az újabb házaknál az ereszaljában már — ambitus, — vagy ahogy néhol mondják _ hambitus van. A házzal egy födél alatt épül a palócháznál az istálló, palócosan — öl is kivéve a matyóknál, ahol szemben áll a ház ajtajával a külön épített istálló, hogy a gazda az ablakból annak ajtaját lássa. A palócház beosztása a következő: Az udvarból a — pitarba — lépünk, amelynek két ajtaja van u. m. a külső rácsos kis ajtó, amit néhol — sorompónak, — a matyóknál — vereperesnek — hívnak és a belső nagy ajtó. A pitarból az ajtónélküli konyhába, onnan az utca felé néző szobába — a házba jutunk. — A konyha másik felén belépünk a kamarába — komrába. — Emellett van a jobbmódiaknál még az éléskomra is. Folytatása az épületnek az istáló és a végén a nyitott szin. Azután jön a gazdáknál a keresztbe épített csűr. Az udvaron van még a disznó és fölötte a baromfi ól meg a kút, amely régebben gémes volt mindenütt. A régi palócházaknak a — pitarba — szolgáló küszöbe, palócoson — küszöge — olyan magas volt, hogy az öreg palócok csak ülve tudtak bemenni rajta. A pitarból lehetett a padlásra — padra — menni a padlyukhoz támasztott létrán. A pitarban a víztartó lócán állanak a vizes edények a — rocskák. A konyhában találjuk a kemencét, mely mellett az edények, vagy szabad tűz rakásra szolgáló padka van építve, itt van a — szop — szopka — szapallya — is. A kemence szájába a szikra és láng felfogására épített felső lapos követ — cseresznyegnek — az altól — pánkönek, Nógrádban — bábkönek — hívják. A palóc kemence sokféle változatú. Van lapos, pártózatos, vagy búbos. Újabban a kemencéhez rendes tűzhelyet is építenek, amit — masinának — hívnak s a kemencét csak kenyérsütésre használják. A masina sütőjét — rurá-nak, — rórának — vagy — lárának — hívják. Van sok olyan palócház is, ahol a kemence, különösen a búbos fajta
