Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám - Marék Antal irodalmi szemléje. Három költő három verseskönyve

A HEGYEK ÁRNYÉKÁBAN

Győry Dezső versei.

Győri Dezső új könyvvel jelentkezik. A hatodik verskötete ez és ebből is az örök elégedetlenség, a sorssal való birkózás, a bátor szó hallatszik. Ez egyébként Győri Dezső költészetének főjellemvonása és minden eddigi megnyilatkozásán vörösfonalként húzódik végig. A harci készsége annyira öncélú, magáért a harcért, küzdelemért van, és éppen az emeli költővé és mondanivalói fajsúlyát ezzel mérhetnők. Még akkor is, ha csak szubjektív tükörrel veri vissza a hozzá érkező szomorúságot, csalódást, és elveszti azt a jelentőségét, amit a magyarság életében neki és költészetének szántunk. Nem látnok, nincsenek objektív megérzései, hiányzanak az iránytszabó ideáljai, hiányos és bizonytalan a magyarságszemlélete. „A hegyek árnyékában" nem hozott újabb fejlődést, Győri Dezsőnek ez a kötete hanyatlás, ami érintetlenül megmaradt benne az a kis élményeknek is mély átélése és az ököl. De a színek keménysége nem bontja ki a képnek — pedig megérkezett — mélységeit és a mesterkéltség látszatát kelti. A miliő, melyből a magyarság életére tekint, ködöt von eléje és így hozza meg ítéleteit.