Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-03-01 / 3. szám - Pfeiffer Miklós Dr.: A nemzeti és vallásos gondolat kölcsönös viszonyáról

Gömöry János, a Kazinczy Társaság főtitkára, ki a gyengélkedése miatt távollétét kimentő Kazinczy társasági alelnök Gönczy Gábor, a kassai református egyház lelkésze helyett elnökölt a vitaűlésen, leszögezi, hogy a Dr. Pfeiffer előadásában tárgyalt kérdésnél ma aligha van fontosabb.

A XIX. század elismerésreméltóan nagy század volt. De eszméi nem bizonyultak feltétlen világmegváltóknak. Nem oldották meg a problémát. Előadó gondolatai hivatottak a nemzet és vallás kölcsönös problémáit megoldani. Ez feladatunk.

A kisebbségi életünkben észlelhető belső harcok a múltnak fel-feltörő hibái. Örömmel látja azonban hozzászóló, hogy a gyűlölködés leépítésének szándéka ép a vallásos gondolat nem egy vezetőjétől indul ki.

A nemzeti, vagy vallási gondolat prioritásának gondolata Gömörynél nem probléma: e kettő nála legteljesebb és elválaszthatatlan harmóniában van.

A résztvevők egyhangú helyeslése mellett óhajtja, hogy Pfeiffer előadása sajtó útján a széles nyilvánosság elé kerüljön.

Vincze Ferenc kassai áll. magyar elemi iskolai tanító gondolatait úgy foglalja egy mondatba, hogy földi ügyei rendezésében a nemzeti gondolat vezeti. Ha Istennel van dolga, vallása.

Greguss Gyula Isten és a vallás primátusát, alapvető jelentőségét szögezi le.

Előadó zárószavában köszönetét mond a hozzászólóknak és jelenlevőknek. Egyes hozzászólásokra rövidesen reflektál. Általános helyeslés közt úgy összegezi az eszmecserét, hogy, ha istenhívő vagyok, világos, hogy az elsőbbséget csakis Istennek adhatom. Ez pedig ha belőle a helyes következtetéseket levonjuk, minden egyéb értékre (család, kultúra, nemzet, stb.) mint jótékony erőforrás hasson. Nemzeti feladatoknál magától ér-, tetőd ő, hogy a nemzeti együvétartozás gondolata az alap.