Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-03-01 / 3. szám - Pfeiffer Miklós Dr.: A nemzeti és vallásos gondolat kölcsönös viszonyáról
között elvi ellentétet, valódi összeférhetetlenséget látni. A nemzeti és nyelvi igazságtalanság és méltánytalanság vallási szempontból is elitélendő cselekedet. Ha tehát valaki a vallást és az egyházi életet ilyenre akarná felhasználni, nem csak a nemzeti, hanem a vallási princípium és az egyház rendeltetése ellen is vétene és visszaélést követne el. Tehát eljárása nemcsak nemzeti, hanem vallási és egyházi szempontból is elitélendő és az ellen nem csak nemzeti, hanem vallási szempontból is kötelesség kellő módon küzdeni. Ilyen esetekben nem elkedvetlenedve az egyházi élettől visszavonulni kell, hanem abban annál intenzívebben részt venni és ép ezáltal a netalán egyházi téren megkísérelt nemzeti méltánytalanság ellen egyházi téren is munkálkodni. Egyvallásu, egy egyházi szervezethez tartozó nemzet alig van. A legtöbb nemzet külömböző vallásra van tagozódva. Még hozzá e vallási tagozódást sokszor hosszú vallási küzdelmek kisérték. Ezeknek utórezgése pedig a lelkekben sokszor még nem múlt el. Ezért a vallásos, egyházi differenciálódás alapján történő szervezkedéssel szemben nem ritkán hallani azt a vádat, hogy megbontja a nemzeti egységet, sőt egy és ugyanazon nemzet fiait vallások szerint tagolva, egymással szembehelyezi, köztük ellenséges légkört teremt. Ezért a nemzeti gondolat és nemzeti egység nem egy hangoztatója a vallási szervezeteket, az embereknek vallások szerinti csoportosíiását, megszervezését a legszivesebb teljesen megszüntetné, vagy legalább is nagyon megnyirbálná és korlátozná. Megint kérdem, van-e ilyen esetben valódi benső ok arra, hogy a nemzeti érdek szempontjából valaki a vallás, nevezetesen a vallásos alapon történő szervezkedés ellen forduljon? Itt mindenek előtt egy latin közmondással felelek: abusus non tollit usum: abból, hogy valamivel vissza is lehet élni, hibázni is lehet, nem következik, hogy az illető dolog belsőleg, lényegében is rossz, helytelen, kiküszöbölendő. Nincs az a nemes eszme, mellyel ne lehetne visszaélni és
