Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-11-01 / 9. szám - Kritika - Szitnyai Zoltán: Egyedül vagyunk

A kötet egyetlen tanulmánya Vass László: Se Kelet, se Nyugat című írása. Vass egyéniségét kitűnően mutatja ez az írásmű. A mai magyar fiatalabb értelmiségi generáció népi megújhodásba vetett korszerű programja s humanista erkölcsű európai világbéke találkozik itt egy a magyar kö­zéposztályra jellemző lírai foglalatban. Az ismert igazságo­kat tömören ismétlő színes cikk lelkes igenlésre fog találni. Szaiatnai Rezső. EGYEDÜL VAGYUNK. — Surányi Miklós Széchenyi trilógiája. Egy nemzet újjászületésének története is lehetne a címe Surányi Miklós regényének, amely a magyar irodalom éle­tében nagy és kiemelkedő esemény. Széchenyi István változatos, bonyolult élete híven követte és visszatükrözte azt az ugyancsak változatos és bonyolult magyar életet, mely a napóleoni uralom megrázkódtatásai után, évszázadok óta először adta át magát a nyugatról ér­kező eszmeáramlásoknak. Bécsben a szentszövetség ülése­zik, a győzelem diadalittasai esztendőkre szóló tivornyát rendeznek a világ császáraival, hercegeivel, egyéb mágná­saival. Európa minden tájáról összesereglett, élnivágyó szépasszonyaival meg híres kokottjaival, akiknek az a vi­szonosságuk áll fenn a főúri szalonok mágnás hölgyeivel, hogy azoktól sajátítják el a modor finnyás külsőségeit, ama­zok tőlük az életmód feslettségét s mind a két kör kölcsö­nösen és egymástól az áldozatkész, nagyúri barátokat. Mind­ez pompásan és filmszerű láthatósággal meg változatos­sággal benne van Surányi regényében. A szentszövetségnek ebben a pezsgőző és dorbézoló fes­­lett világában él, mulat és két marokkal tölti magába a lé­tezés gyönyöreit a főként asszonyi körökben kivételes nép­szerűségnek örvendező Széchenyi István gróf, huszárkapi­tány. Meg semmi több, mint huszárkapitány és hitbizo­mányi földesur, aki akkor még magyarul sem tud. A sza­lonokban és magasrangú hivatalokban sürgölődő és elné­­metesedett többi magyar mágnás is épp oly közönyös ha­zájának sorsával, problémáival szemben, mint Széchenyi István s épp oly kevéssé tudnak, mint ő, azoknak az eszme­­gyujtogiatóknak, főként néhány írónak munkájáról, akik akkor már fáklyalángokkal kezdik bejárni az éjszaka sötét­jében alvó országot. A szentszövetségi Bécs mozgalmas rajzával indul Surá­nyi regénytrilógiája, a gyönyörnek, ölelkezésnek olyan zsi­­bongásával s azzal a kibírhatatlan fulladtságával a levegő­nek, melyet nagyszeűen éreztet az író történelmi hangulato­

Next

/
Oldalképek
Tartalom