Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-11-01 / 9. szám - Fiedler József: Mária Lujza

redo grófnő 'is odahajolt. Az üvegen túl a fiatal Bombelles gróf arca együtt mozgott a kocsival. Keze is belekerült az ablak keretébe és integetett valamit. Magas csákóján ide-oda lengett a toll.

— Nyissa

ki az ablakot, ma Chére, — hallotta a grófné hangját maga mellett.

Ettől, vagy Bombelles gróf arcától, maga sem tudta, de mosoly került megint szájára.

Az ablak üvege megingott és eltűnt a kocsi falában. Nyirkos, hideg szél csapott az arcába és néhány esőcsepp is.

Bombelles gróf közelebb került.

— Egy

negyed óra még, fenség, — mondotta, — és Kassán leszünk. Már látszik is a város.

Kinyújtotta kezét.

Mária Lujza követte tekintetével a mutatott irányt. Messze, a mezők végén, falaik ágaskodtak a dombok alatt és felettük magasra nyúlt egy templom cifra barokkteteje.

Trara ... Trara ... Trararai...

A kürt ismét harsant és a cséza újra maga mögött hagyta a fiatal Bombelles grófot.

Aztán kanyarodott egyet az út és egyenesbe tért. A messzeségben fáik hajoltak meg. Néhol leguggoltak egy domb mögé. Apró kalyibából fény hunyó rgatott. Bátyus parasztasszony állott az út árkában és csodáikozvai nézett utánuk.

Később beleveszték a dombok, a fák a homályba. A lovak patája dörgött a f ah időn és a déli kapu bolthajtása alatt erős, nyikorgó visszhangot vertek a kerekek.

'Mire kiértek a bolthajtás alól, eléjük tárult a város. A házak ablakai sokhelyütt már sárgán világítottak. Az Erzsébet templom déli kapujában egy távoli mécses zöldes fénye botorkált a kőfaragások között.

Colloredo grófnő szedelődzködni kezdett.