Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Keller Imre: II. Rákóczi Ferenc tragikuma

tes és soha helyre nem hozható következményei lettek mindkettőjükre nézve. Rákóczi Lengyelországban megismerkedett Lubomirska Ilona hercegnővel, aki az ifjú Rákóczit — huszonöt éves volt ekkor — megbabonázta. Ez a hercegnő, aki egyébként közeli rokona is volt Rákóczinak, nemcsak szerető szívet adott Rákóczinak, hanem eszes, energikus segítő társnak és lelkes munkatársnak is mutatkozott, aki odaadással segítette minden erejével, tudásával és kapcsolataival II. Rákóczi Ferencet politikai célkitűzéseiben és terveiben.

Ugyanilyen nőt talált később Szienavszkijné személyében, aki majd egy évtizedig állt Rákóczi oldala mellett, éppen akkor, midőn a fejedelem élettárs, segítő kéz nélkül, teljesen egyedül érezte magát és vágyott egy megértő, melegítő szív simogató szeretete után.

Szóval feleségét a harcokban, küzdelmekben sehof sem látjuk. Nincs Rákóczi mellett. Teljesen elidegenedtek egymástól. így nem lehet azon csodálkozni, hogy Rákócziné nem követte urát a számkivetésbe. Nem úgy, mint Zrínyi Ilona tette Thököly Imre mellett. Sarolta Amália csak akkor kereste fel kegyelemkenyéren élő urát leveleivel, ha pénzre volt szüksége. Más dolog Rákóczival kapcsolatban nem érdekelte.

II. Rákóczi Ferenc tragédiája a szerelemben szintén’ teljes és azt a néhány boldog órát, amit Lubomirska hercegnőnek köszönhetett, élete végén súlyosan megbánta, megvezekelt érette és éles szemrehányást tett magának miatta. A szerelemben is tiszta, Istennek tetsző kívánt lenni. Tragédiája éppen az, hogy felesége tartózkodása és meg nem értése, sőt tökéletes elhidegülése miatt ezt a tiszta szerelmi életet nem tudta leélni.