Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Keller Imre: II. Rákóczi Ferenc tragikuma

tereken dőlt el és éppen ebben található II. Rákóczi Ferenc legnagyobb tragikuma, hogy a csatatereken nem szegődött melléje a szerencse. Mindig közbe jött valami nem várt véletlen, valami ostoba szerencsétlenség, ami a már-már kivívott diadalt kicsavarta kezéből. Hiába égett II. Rákóczi Ferenc szívében magasztos kötelességérzét, áldozatos hazaszeretet, életét feláldozni akaró bátorság és magasabb etikai életfelfogás, számítását, tervét egy gonosz kéz mindig áthúzta és II. Rákóczi Ferenc a maga és nemzete tragikus sorsát nem tudta jobb, szerencsésebb, boldogabb irányba terelni.

6.

II. Rákóczi Ferencnek magánélete is telve volt megható tragikumokkal.

A modern történetírás nem hagy megvilágítatlanul a hős lelkén egyetlen sötét, homályos pontot sem. Rákóczi leikéhez annál könnyebben lehet hozzáférni, mert a levelek, rendeletek, határozatok, naplók egész tömege fedi fel Rákóczi testi és lelki életének, minden legparányibb részecskéjét. És ha valahol mégis akadna egy icike-picike felderületlen terület a lélek életében, maga Rákóczi Ferenc világítja be ezt a területecskét „Vallomásaiból" kivetődő őszinte sugarakkal. Ebben a nagyszerűen megírt könyvében egyedül csak az Istennek számol be tetteiről akkora őszinteséggel, hogy még a pubertás zavarait sem hallgatja el és gyermekkori csinytevéseiről is beszámol.

így hát II. Rákóczi Ferenc egyénisége, jelleme teljesen tisztán áll előttünk és ezekből a jellemvonásokból megrajzolt kép egy minden tekintetben „szívembert" tüntet elénk.

Igen! Szívember a szó legideálisabb, legtökélesebb, hiánytalan értelmében.

I!. Rákóczi Ferenc mindent szívén keresztül nézett,