Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-06-01 / 6. szám - Zapf László: Nyitrai írók könyve

ben a könyvben. Dallos István, a> Prágai Magyar Hir- Lc.p nyitrai szerkesztője, két sikerült verses közöl le. „Haissan bég levelet ír" című elbeszélésében érdekes korrajzot ad a török hódoltság oktalan és végnéküli szenvedéseiről. Rendkívül értékes és figyelemre méltó Dallos Istvánnak a nyitravidéki palócokról írt hosszabb lélekzetű tanulmánya, melyben külön fejezetekben tárgyalja egy jellegzetes magyar táj népszokásait, babonáit, építkezését, népviseletét, palóc laKodalmát és zamatos nyelvjárását. A komoly tudományos és a szépirodalmi megfigyelő kalauzolásával ismerjük itt meg a palóc népet életének minden legkisebb vonatkozásaiban is. Fór b át h Imre, a nélkülözésekkel küzködő régi orvostanhallgató, a kisebbségi líra valamikori nagy ígérete öt Költeménnyel szerepel az antológiában. Nagyobbrészt olyan versek ezek, melyeket 1930-ban megjelent „Favágók" c. verskötetéből ismerünk. (A néger énekel, Elégia stb.) Verő Géza, akit verskötetéből szintén ismerünk már, egy novellát és három verset közöl.

Azok az írÓK, akiknek nevét a kisebbségi irodalmi életben kevésbbé ismerjük, tanulmányokkal, igen gyakran történelmi elbeszélésekkel, visszaemlékezésekkel, vagy versek<e| szerepelnek. Különösen ki kell emelnünk S t i f t Jenő „Az érthetetlen Gandhi" c. tanulmányát, melyben a nagy hindú szabadsághős egyéniségét filozófiai és mély kortörténeti alapon igyeksziK megmagyarázni s komoly indokokkal bizonyítja, hogy Ghandi lelkülete az első keresztényekre emlékeztet sok tekintetben és nyugodt mosolya a mai anyagias és külső fizikai alapokon felépült világrend iróniájára. Már’ tonvölgyi László értékes tanulmányában feldolgozta azokat az adaitOKat, melyek az új magyar líra képviselői közül Reviczkyt, Komiáthyt, Juhász Gyulát, Kosztolányit és Peterdi Andort Nyitrához, vagy vidékéhez fűzik. A szépírók kö' zül különösen ki kell még emelnünk Sáffár Kornél nyolc költeményét, aki a szerelem, a halál problémáit, az élet apró visszásságait éneKli meg a külső forma és a belső gondolat összhangjával. Ebben valóban méltó partnerje Hevessi Sári öt költeményével. Szomorú és sokszor pesszimista versein valamilyen megnevezhetetlen kedvesség, őszinteség és közvetlenség húzódik végig. Ez a lírai verselés mai kietlenségében és merevségében valóban figyelemre méltó tulajdonság. Ugyancsak nagyon sikerült és kedves „Falusi virágok" c. életképe. Risnyovszky Endre egy történelmi és egy modern tárgyú elbeszélése is fekelti figyelmünket, csak kár, hogy ez utóbbibein inkább a gondolati alapra, — a keresztény vallásosság értékére, —