Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Z.: Szlovenszkói magyar kultúrszemle

jeligéjére s annak megzenésítésére, hogy az országos énekkar megvalósulását ezzel is biztosítsa.

Az egyesületi életben is nyomot hagyott az úgynevezett „generációs elmélet". Az öregek és fiatalok hairca a tanítóság köriében az akadémiai kurzusokkal megoszlott tanítóképzésre vezethető vissza s a Magyar Tanító több cikkben követelte a tanítóképzés egységesítését. E követelmény hangoztatása félreértésekre adott okot s élénk viták fejlődték ki. A vitába később beleszólt a főiskolai ifjúság egyik világnézeti alapon álló szervezete, a Sarló, mely a tanítóság ..megújhodásának" föltételét az osztályharcban látta. Végül is az ifjú tanítóság szószólói magukévá tették az egyetemes tanítóság, s az egyesület valláserkölcsi alapon álló, nemzeti pedagógiájának irányelvét. A SzÁMTE kebelében tömörült tanítóság mentalitásban is egységessé vált $ az egyesület, mint kultúrális és éirdekvédelmi szerv, legfőbb kialakítójává lett a szlovenszkói egységes magyar tanítói léleknek..

Az 1929. év decemberében Komáromban megtartott központi gyűlés ismételten követelte a magyar tanítóképző felállítását. Az éppen akkor lezajlott magyar könvhét országos akciójába az egyesület is belekapcsolódott, amennyiben tagjai útján a mozgalom erkölcsi és anyagi támogatója volt A gyűlés figyelmeztette a tanítóságot abbeli kötelezettségére, hogy az iskolai, tanítói és községi könyvtárak részére elsősorban a szlovenszkói magyar írók műveit szerezzék be. Az egyesület saját könyvtár-állományát is gyarapította a könyvhét anyagával.

Az egyesület fennállásának tizedik esztendejében, hossizú és alapos előkészület után, megalakult az országos tanítói énekkar, mint az egyesület szakosztálya. Ez 1930 augusztusában történt, s azóta az énekkar bejárta Szlovenszkó magyarlakta városait és községeit, sőt Kárpátalját is fölkereste, mindenütt büszkén hirdetve, hogy „N e m hal meg a magyar dal, míg magyar tanító van!"

Kazinczy Ferenc halálának százéves évfordulója alkalmából az egyesület és lapja kegyelettel emlékezett meg a „Szent öreg" irodalmi és pedagógiai működéséről. Az 1932. évben a nemzeti és világirodalmi nagyságokra emlékeztető jubileumok során az egyesületi szervek (megyék, járások) is foglalkoztak e nagy szellemek /emlékével és érdemeik