Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-06-01 / 6. szám - Szitnyai Zoltán: Kezdődik az élet

SZITNYAI ZOLTÁN:

KEZDŐDIK AZ ÉLET

A napsugarak valósággal fellármázták a kisváros alvó polgárait: keljetek fel és menjetek a hegyek közé! Árpád még tovább lustálkodott az ágyban. Amióta megkapta az érettségi bizonyítványt, még egyszer sem feküdt le rendes időben.Péter-Pálkor a Bogya-féle vendéglőben tartottak bankettet kora hajnalig. Másnap Párvyéknál vacsora. A harmadik napon apai védőszárnyak alatt bevonulás a Baumann-kertbe, sörözés a hosszú asztalnál, ahol a városi közügyeket vitatják meg habzó söröskorsók mellett, részvétel a kuglizásban és tegeződés olyan urakkal, akiket néhány év előtt még bácsinak köszöntött, szóval teljes és ünnepélyes beiktatás a felnőttek társadalmába, mialatt az öreg Mladonyák Alajos hol ezt, hol azt az urat fogja karon, hogy mit szólsz barátocskám a gyerekhez, príma fiú, primissima, preclarus maturus, nem azért mondom, mert az én fiam, de maga az igazgató is mondta, hogy gyönyörű jövőt jósol a gyereknek. Mit tudni, egyszer még polgármester is lehet belőle Hát bizony pajtás, fejünkre nőnek ezek a tacskók s egyszercsak azt vesszük észre, hogy ők diktálnak nekünk, mit hogyan kell. Ügy tett, mintha ezt merő mélabuból mondaná, de közbe nagyokat 'mosolygott apai büszkeségében, szinte fuldoklott az örömtől s a legszívesebben vette volna, ha mindazt, ami őket öregeket az életből még megilleti, most nyomban odaadhatta volna a fiának. A negyedik napon a szűkebb barátok, Árpád, Horák, Csóti együttes kirándulásra mentek a Szitnyára. Cservenkát is elhitták magukkal. Már úgy beszéltek az elmúlt diákéletről, mintha az évek messzi távolába kerültek volna attól. Csóti azt erősítgette, hogy a fiatal Mátrai tanárt, aki az érettségi banketten letegezte őket, vissza kellett