Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-05-01 / 5. szám - Németh Antal dr.: Bánk bán a színpadon (Egy készülő könyv bevezetése)

tona József egyformán színészkedtek és ezeken a gya­korlati theátrális élményeken keresztül szabadult fei alkotó-fantáziájuk drámai művek megalkotására. Sajá­tos magyar tragédia, hogy az egyetlen magyar zseni, akinek hosszas vergődések után sikerült a dráma időt­len lényegét alkotó módon átélnie, elnémult a körül­mények lelket bénító hatása következtében. Azt, hogy BÁNK BÁN a „színpadból nőtt ki", a szín­pad végső értelme volt az a mágikus erejű talaj, amely életre táplálta ezt a remek magyar drámát, mi sem bizonyítja jobban, mint száz éves élete a magyar színházakban. Miután külső erőszak kitépte e darabot igaz talajából, a színpadról, színész ülteti oda vissza és színészek, magyar színészek gondozzák, ápolják nehezen egészségesre váló theátrális életét. Azok az alakok, akik végig ágálták e tragédiát Katona képze­letének „forró deszkáin" és akiknek szavait ő átmen­tette a magyar utókor számára Trattner könyvkiadó jó­voltából, minden magyar színész alakteremtő vágyá­nak örök célképei voltak és maradnak. X A BÁNK BÁN színpadi története így a magyar színé­szet története is egy kissé. Minden jelentékenyebb színészünk játszotta valaha valamelyik szerepét. Kor­­ról-korra más és más stílusban, de játszotta hittel, lel­kesedéssel, nemes színészi becsvággyal, mert érezte, hogy vérbeli színésznek való feladatot old meg, ha sikerül azzá lenni, akinek a Költő megálmodta alakjait. Amikor tehát e kis kötetben összegyűjtöttem Katona drámájának a színházzal kapcsolatos legfontosabb adatait, nem a magyar színpadi rendezés megiratlan történetét kívántam egy szerény monográfiával kiegé­szíteni, mint Az Ember Tragédiája a színpa­don című könyvem esetében, hanem a magyar szín­játszás stílusának fejlődésrajzát szerettem vol­na néhány vázlatos vonással gazdagítani. Ez a könyv,

Next

/
Oldalképek
Tartalom