Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-05-01 / 5. szám - Kovács Endre: Ha elfutnak… (vers) - Kovács Endre: Egy régi szobában (vers)

szorítok, oszt és szoroz az agyam e csodátlan csendben, keserű a szám íze s a régi illatok megáporodtak. De így van ez jól. Mert kell jönni a nagy feledésnek, hol férfi-sors igája hajtja földig bús fejünket és hideg számokkal társalgunk néha önfeledten, mert készül életünk zord számadása, hol felelni kell és felelni kell ott mindenért, mit szomorú szánk oly könnyen vétkezett.

Nem siratni, nem is dicsérni újszerű napjaimban, hol hideg halottaim emléke hűs kriptaszaggal újra él, november szele zokog odakint, emlékek légiója fojtogat, pedig ma ember vagyok, ki dolgozik s kiben épp ezért csak halkan ver a szív ...