Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-04-01 / 4. szám - Kritika - (szv.): Életkének életről

Török Sándor: SZEGÉNY EMBERT MÉG AZ ÁG IS HÚZZA Franklin-kiadás Török erdélyi származású, de koz­mopolitább annál, hogy megváltozott életkörülményei között erdélyi tudott volna maradni. Ez a tulajdonsága át­tevődik Srásmüvészetének technikai részére is, hiszen Török ahogyan a Bankett a kék szarvasban c. regényé­ben teszi, idegen nevekkel operál, idegen miliőbe illeszti át az esemé­nyeket s ezzel kiszabadul azokból a bilincsekből, amelyeket ma minden mai problémával foglalkozó író bizo­nyos tekintetben csuklóin érez. Török Sándor széttólta ezt a miliőt, amely­ben szegény Bilicse Péter tragédiája elindul s ezzel az események ódiu­mát messze s jóelőre elhesegette magától. Az igazságügyi apparátus kétségtelenül bonyolult szerkezete rá­nehezedik szegény Bilicse Péterre, izgalmas, lélegzetvisszafojtóan érde­kes események peches sodrába ke­rül Kétségtelen, hogy ilyen ártatlan ember nem kerül annyiszor a rendőr­ség sűrűszövésü hálójába, nem va­lószínű, hogy Bilicse Péternek csupán az igazságügyi hatóságokkal volna olyan életbevágóan szerencsétlen ta­lálkozása, mégis ahogyan az író mindennek a valószínűségét megadja, ez már az író kizárólagos érdeme és tehetsége. A magyar irodalomban a gentry élt sokáig, most a Bilicse Pé­terek következnek, a nincstelenek lé­­lekzetvisszafojtó históriája. Nagy mű­vészet kell ahhoz, hogy ezek élete, ha valószínűtlen is, lebilincselje az olvasó figyelmét s ezáltal olyan vi­lágba jusson be, ahol sohasem járt még. A nincstelenek életében is zaj­lanak az események. Szerelem és ke­nyér a két nagy probléma mozgatja őket, ez determinálja tetteiket, gon­dolataikat s halálukat. Az első ősi szenvedélyekben robban ki s a sze­génység vonalain belül természetes adakozásban fárad el, ahogyan ez a három Hellbrunn leánynál történik. A másik probléma körül kiszakadó gyo­morral lézengnek s mert olyan meg­alázó helyzetekbe sodródnak miatta, gyakorta megütköznek a törvénnyel is. A főhős iragikus bukása körül egész sereg olyan jólismert alak szorgosko­dik, akiket mindennapunkból kitünően ismerünk valamennyien. Köztük a leg­szimpatikusabb Cipéliusz alakja, aki Bilicse Péter védőangyala itt a földi tereken. Cipéliusz érteti meg a sors játékát szegény Bilicse Péterrel, min­den könnyelműsége és szentimenta­­lizmusa mellett egyedül ő hisz Bili­­csének s szinte tragikus hős lesz ma­ga is, amikor az ütések elé veti minduntalan magát. így lesz Bilicse Péter mellett ő is tragikus hős s a szánnivaló Bilicse mellett a szeretni­való Cipéliusz. Török Sándor köny­­nyed, zamatos stílusa s nagyszerű formálókészsége egyre jobban kitel­jesedik. A mindennapi életünk tiszta látása íróink első sorába állítja a fiatal Török Sándort. MARÉK ANTAL. ÉRSEKÚJVÁRON LESZ AZ EZ ÉVI DALOSUNNEP A Csehszlovákiai Magyar Dalosszö­vetség a napokban küldötte ki felhí­vását a tagegyesületekhez, amelyben felszólítja őket az Érsekújváron 1935. pünkösd napján megtartandó III. or­szágos dalosünnepre való jelentke­zésre. A Cs. M. D. Sz. ez évi dalos­ünnepével belekapcsolódik a soroza­tos ünnepségekbe, amelyeket rész­ben a nagy fejedelemnek Rákóczy Ferencnek 200 esztendős halálozási emlékére rendez az itteni magyarság, részben pedig abba az ünnepség­be, melyeket Érsekújvár városa ren­dez abból az alkalomból, hogy a vá­ros 250 esztendővel ezelőtt szabadult fel a török uralom alól. Az előkészületi munkák serényen folynak és reméljük, hogy az ez évi dalosünnep méltán fog sorakozni azok mellé a sikeres rendezések mellé, amelyeket a dalosszövetség rövid fennállása óta Losoncon, Lé­ván, Komáromban rendezett és ame­lyeknek emléke élénken él a cseh­szlovákiai magyar dalosokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom