Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-03-01 / 3. szám - Surányi Miklós: November 3
Október 18. Rolly nagyon édes volt, ahogy tegnapi kiméletlenségeért ki akart engesztelni. Megmondtam neki, hogy ez teljesen felesleges. Tisztában vagyok azzal, hogy azok a tulajdonságok, amelyekkel némi feltűnést keltettem magam körül, nagyon is gyarlók. De szerencsére mulandóak is. Egyetlen tulajdonságot becsülök magamban és ez az ész és a kedély ereje, s ezért évről évre inkább divatba fogok jönni, mert mind a kettőből több van bennem, mint más emberben. Rolly mosolyogva jegyezte meg, hogy ennyi önbizalommal csakugyan sokra fogom vinni. Amire megjegyeztem, hogy tökéletesen tisztában vagyok fogyatkozásaimmal is, tudok ugyan jól lovagolni, táncolni, úszni, de egyebekben testalkatomban némi félszegség van, ami sehogysem illik világos és fürge eszemhez; nálam tehát nem túltengő önbizalomról, csak mély önismeretről lehet beszélni. De ez mind semmi. A fődolog: egész férfiúnak lenni és erélyeesn cselekedni, mert az emberiség ép úgy a férfiasság és erő körül tolong, mint ahogy a világegyetem központja a hatalmas Isten. Október 20. Windischgraetz herceg ma nagy erkölcsi leckét tartott arról, hogy rossz társaságba keveredtem és haszontalan tivornyázásban fecsérelem el az életemet. Nagyképű fajankó. Én is beismerem, hogy más életet kellene élnem, de akkor kérnék hozzája egy más országot is. Én is tudom, hogy a fiatal embereket arra kellene nevelni, hogy minden szenvedélyüket hazájuk szolgálatába állítsák be. De hogy lehetséges ez egy olyan országban, ahol nem szabad szatírával s szarkazmussal a világra jönni s nem szabad azt, amit a kormány tesz, nevetségesnek s komikusnak találni? Istenemre mondom, némelyik országban jobb volna az ifjúságot nem is nevelni, vagy elutaztatni külföldre, mert ha valaki egy vonalnyira a középszerűség felé emelkedik, be kell látnia, hogy az osztrák birodalomban a butaság és indolencia a
