Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-03-01 / 3. szám - Surányi Miklós: November 3
politikai tanácsadója. Talán csak nem azért, mert szép idézeteket tud mondani Danteból, Tacitusból és az angol államférfiak beszédeiből? Lord Stewart, vagy más néven Lord Pumpernickel a bécsi ucca mulattatására felvirágozott lova hátán piros ruhában, sárga csizmában, mint egy bohóc nyargal a városon végig és cifra öltözete miatt az „arany fácán" nevet viseli. Lord Castlereágh, otthon, ha társasága nincs, órák hosszat táncol a feleségével, vagy ha az sincs kéznél, egy magashátú bőrrel bevont ebédlőszékkel, bálban és ünnepélyeken a felesége hordja a térdszalaig-rendet. Ezeket, ha nem a hatalmas Angliát képviselnék, régen a bolondok házába csukták volna. Sidney-Schmit admirálist, aki nyilván, mint tengeri kalóz rabolta össze roppant vagyonát, egzotikus ruhába öltöztetett és egzotikus erkölcsű szép leányai táncoltatnak, mint valami cirkuszi medvét. Ki hívta és ki küldötte ide? — senki sem tudja. Ez a1 tíz vagy húsz ember úgy érzi, hogy joga van Európa népét, mint valami rabszolgacsordát vágóhídra vinni, vagy gúlákat építtetni velük. El sem lehet képzelni nélkülök háborút és békét, kormányzatot és államéletet sehol Európában. Ide-oda utazgatnak, úgy változtatják hazájukat, mint a szeretőiket, kifosztják a bankárok pénztárcáit, kegydíjakat húznak az uralkodóktól és a hadseregszállítoktól, százezreket fizetnek egy-egy szép színésznőnek, vagy százezreket zsarolnak ki némely öreg hercegnőtől, elpusztíthatatlan és halhatatlan vérszopói a népek nek, amelyeket nem is ismernek, — Úristen, micsoda jogon telepedtek ezek az emberiség nyakára? És az asszonyok! Az egyik sarokban Windischgraetz herceg a ház úrnőjének tette a szépet. Az úrnő mindössze húszonegyéves, de már elvált az úrától, Talleyrand herceg öcscsétől, akit a nagybácsi szép summa arannyal elégített ki. Dorottyának hívják, kurlandi hercegi családból származik, tizenötéves kora óta egyik férfi karjaiból a másikba röpdös, most az öreg sánta herceg szerelmében sütkérezik. Ez a szerelem azonban csak fényt és dicsőséget tud rá árasztani, meleget és tüzet a merevarcú Windischgraetz herceg adna hozzá — ha magának is volna. A másik sarokban Johanna
