Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Surányi Miklós: November 3

rég magára vonta a névaparti Appolló figyelmét. Tegnap­előtt Flóra véletlenül azt állította, hogy a férfiak még hiúb­bak é/s öltözködésük több időt vesz igénybe, mint az asz­­szonyoknak. A cár ezt kétségbevonta és fogadást ajánlott, Megállapodtak, hogy a grófnő is, a cár is visszavonulnak egy-egy kabinettbe és tetőtől-talpig átöltözködnek. A tár­saság órával a kezében ellenőrzi majd az eredményt. Flóra grófné teljes udvari estélyi öltözékben jött, de magá­val hozott egy másik ruhát is, amelyet a' szalonból nyíló egyik kis öltözőben fog magára ölteni. A cár pontosan egy órakor érkezett. Félkettőkor kezdődött a verseny. Eltűnt a cár és eltűnt a grófnő. A többiek a nagyszalónban léilekzet­­fojtva várták, hogy ki lép ki előbb az öltözőből. Elmúlt tíz perc, elmúlt negyedóra1, félkettőkor a társaság tagjai sá­padni, majd pirulni kezdtek, háromnegyedkettőkor végre megjelent a cár, teljesen átöltözködve, mosolygóan rózsás arccal, mint ahogy az egy névaparti Appollóhoz illik. Ezután elmúlt még egy negyed óra, a grófnő csak pont kettőkor jött ki a szobából, bágyadtan, liegyőzötten és irulva;-pirulva gratulált ellenfelének. Stepherl odasúgta Karolinának. — Ezt feljegyzem az emlékkönyvembe. Már szép kis gyűj­teményem van az ilyen történetekből. — Mi az, talán naplót vezetsz? — Még eddig nem, de azt hiszem, érdemes volna. — Én már régen naplót írok, — mondta Karolina és a sze­me elborult. — Meg mernéd mutatni? — kérdezte Stepherl nevetve, de érezte, hogy a vér megint felszaiad a fejébe. Mi történ­nék, ha Karolina csakugyan megmutatná s abban olyanokat olvasná, hogy ... Karolina halkan odasugta. — Meg. De csak neked. — Pálnak? — Isten ments!

Next

/
Oldalképek
Tartalom