Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-02-01 / 2. szám - Balla Borisz: Az álarcok és frázisok halála (Második beszélgetés Eibl professzorral)

első helyet. Ismétlem: a hős és az aszkéta kora — ez az új kor. Kérdező: És a katolikus egyház? Eibl professzor: A támadó erőkben, mely a válto­zással jár, fogja megtalálni régi nagyságát. Ha az egyházat üldözik, külső díszétől és külső, látható hatalmától megfoszt­ják, úgy annál inkább megtöltekezik Istennel, nem marad egyebe. De ez a töltekezés, ez a megfrissü- I é s lesz majd az új világ nagy vallási fellendülésének alap­ja. Minden katolikusnak most majd küzdenie kell. Tehát újra ki kell vívnia magának a hitet; azok a tömegek, akik szo­kásból voltak katolikusok, nem állnak meg, el fognak hullani s a farizeusok óriási ballasztja, mely a keresztény eszmét kompromittálta, lehámlik. Az egyház útja — mint mindené — újra az őskeresztény egyház bennsősége, egyszerűsége és testvéri kollektivitása felé halad. A mai nagy pápa, XI. Pius (később fognak csak rájönni, milyen sorsdöntő szerepe volt) jól érzi az új világ szelét s ezért nem retten meg az ellen­erőktől, hanem vállalja a harcot és a szenvedést. A küzde­lemben csak a salak és a sallang válik le mindarról, ami keresztény. Lehet, hogy katakombákba kerül az egy­ház megint. De biztos: hogy a katakombákban sokkal na­gyobb nagyságot fog találni. Mire felszínre kerül, úgy ez az örök eszme, az egyház újra s megint megtisztult a rá­fi ui 11 o 11 földies saladtól és ellenállhatatlan lesz ereje. S minden vonalon az álarcok és a frázisok halálának kora ez. A régi nemesség megszűnt, de kialakul egy új nemesség, a hősök és aszkéták új serege ad­ja. Az egyház farizeusainak álarcát épúgy lerántja majd ez a mi korunk, mint az államvezetés és politika régi álarcait. De az álarcok letépéise és a frázisok halála mindig sok vérrel jár . . . BÁLLÁ BORISZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom