Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-02-01 / 2. szám - Sinka István: Bölcsőm és temetőm (vers)
BÖLCSÖM ÉS TEMETŐM. Messiás bölcsőmet fából faragta ki az én apám és keserű szájjal sok-sok éjszakán beszélt a holt fának, vagy mondta anyámnak így: — Ringasd, ó ringasd hát furcsa fiunkat, ki majd a fényes egekbe néz olykor jobbágybölcsőjét énekelve, melyből úgy nő ki, mint erős, hű törzsből a ragyogó lomb — Ringasd ó, ringasd, hogy most még hadd pihenjen erős markunkban így, álomban előttünk, mert ha kisiet a hangos világba, úgyis: elnyeli köd, marja tűz, és temeti csillaghullás. SINKA ISTVÁN
/