Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Vécsey Zoltán Dr.: Polonia restituta. Kiszakított lapok egy utinaplóból

vár, a lengyel hercegek és királyok egykori székhelye. És a vár egyúttal Lengyelország szigorúan katolikus jellegének szimbóluma. A vár mellett a székesegyház, s az egyházi és világi hatalom emlékeit közös falak foglaljáK egybe.

A katedrális Lengyelország nemzeti Kegyhelye és legértékesebb egyházi műkincseinek tárháza. A templom közepén ezüst koporsóban pihen a mártírhalált halt Szent Szaniszló. Lengyelország védszentje. És a lengyel-magyar történelem sok-sok érintkezése következtében te'e van ez a templom magyair emlékkel is. A szent sírhelyének balján van Warnenczyk Lászlónak, Lengyelország és Magyarország közös 'uralkodójának síremléKe. Páncélos lovag fekszik a réztetőn, die a test nincs a> koporsóban, ott tiporták el a harci paripák a várnai csatamezőn. A jobboldali hajóban van Szent Hedvig sírja, akinek kedvéért a pogány litván uralkodó,, a Jagiello dinasztia megalapítója, kereszténnyé lett. Vájjon kiveszett-e szívéből a fájdalom, hogy aiz állam érdekében feó kellett áldoznia szerelmesét, vőlegényét. Osztrák Vilmost? Nagy Lajos leányának sírján magyar ko>szorú, árvalányhajból, piros pipacsból és kék búzavirágból.

Ez a katedrális a maga tizenhét oldalkápolnájával hetekre való tanulmányanyagot ád történésznek és műbarátnak. Lengye'ország kőbevésett krónikája ez.

Lengyelország uralkodóinak és legnagyobb fiainak hamvai Szent Leonhard kriptájában pihennek, a katedrális alatt. Keskeny lépcsősoron haladunk a mélybe. Százak és százak tolongana< a bejárat körül. Nehéz a rendet fenntartani. Súlyos oszlopokon nyugszik a boltozat. A megvilágított első kamrában vagyunk, fegyveres kaitona áll feszes tartásban őrt. Középen üvegkoporsó, amelyet most körbejárunk. Alig félméternyire van tőlem az üvegtető, felébe hajolok. Deréig látom az elhunyt marsait,, kék tábornagyi zubbonyában van, összes kitüntetései rajta, imára kulcsolt kezeiben szentkép és rózsafüzér. Négy hónapja pihen itt Koscziusko, Poniatowski szomszédságában és törökverő Sobieski János koporsójánaK tövében. Több mint millió hűséges híve vonult el tisztelegve a halott marsall e'őtt. A gyász még mindig friss és éget. A marsall pedig túljutva a világi, hivságos dolgok határán nyugodtan, szenvedéstől ment arccal pihen. Jellegzetes, torzonborz fehér bajsza beárnyékolja keskeny ajkát, álla élesen előugrik. Olyan, mintha tegnap hozták volna ide ...

Egymás meb'lett a halottas fülkék. Művészies márvány, bronz és cinn-koporsók. Itt pihennek Lengyelország egy