Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Vécsey Zoltán Dr.: Polonia restituta. Kiszakított lapok egy utinaplóból

ezentebb vágyának kiteljesedése. A szunnyadó erőknek ébresztője, amelyek a szükséges pillanatban minden gyöngeséget és tehetetlenséget leráznak és a hatalom, öntudat és nagyság gyönyörű szikráit csiholják ki.

Pilsudski épenúgy,

mint Koscziusko a nemzet erős vezére és legelső szolgája. Nem tör rangra, tisztességre, vagyonra és kitüntetésre. A nemzet szolgálatában személytelenné válik. Csak egy cél lebeg előtte: a nemzet szabadsága és nacívságai. És ennek a célnak elérése érdekében habozás nélkül kockáztatja életét is.

Mithosz szövődik nemes alakja köré és a Sowinecen már új halóm épül, amely Koscziusko mellett az idők végéig fogja hirdetni Pilsudski

dicsőségét

is.

A kora reggeli órákban autóbuszon indul ki zarándokcsoportunk. A mezei úton a hatalmas jármű sűrű embertömegeket előz, a lengyel zarándokok gyalogiszerreli igyekeznek a fél órányira lévő domb tövébe, ahonnan szerpentin vezet a tetőre Szemben is sűrűn jönnek a járművek, gyalogosok, ők már megjárták a ha'lmot és lerótták a kegyelet adóját. A domb tövében hatalmas fegyvertábor pihen. Legalább két ezred táboroz itt. A fegyverek gúlába rakva. Rövid pihenő után vezényszavak pattognak, sorba állanak a katonák és fegyver nélkül, gyalogosan indulnak a tetőre, hogy tisztelegjenek Pilsudski

emlékének.

Lassan baktatunk fe| a szerpentinen, amely árnyékos erdőbe van irtva, hatalmas bükkök és fehérkérgű nyírfák közé. Nincs még egy ilyen népes útvonal Lengyelországban, mint ez a szerpentin. Lehet vagy négy kilométer hosszú, de ezrek és ezrek haladnak rajta’ fölfelé és térnek vissza. A jókedv, a zaj, a lárma a domb tövében maradt, itt komoly, ünnepi a hangúiéit, amelybe madárda| ver csupán riadót. Itt-ott árusítóbódék frissítő veil,

a

tető felé egyre sokasodnak, ezekben már emléktárgyakat is lehet kapni, a marsall kicsiny bronz- és gipsz mellszobrait, azután kabáthajtókára tűzhető parányi jelvényeket, a me'yek hosszúnyelű ásót mutatnak. A jelvény azt igazolja, hogy az, aki kabátján viseli,, fenn volt az emlékhalomnál és maga is feltolt egy talicska földet a haJöm tetejére.

Az erdei út széles platóra torkolik. A hatalmas térség közepén emelkedik az épülő halom, amelyet nyomban a nagy marsall halála után kezdett összehordani az építő kegyelet és ma már tízméter magasságra emelkedik a plató felszíne fölött. Az előtérben hatalmas kioszk épült, étterem van benne, széles terraisza zsúfolva a tömeggel), amely a tűző nap ellen frissítőkben keres enyhülést. Az épületben