Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Féja Géza irodalmi szemléje

lem éveinek különleges morálját? Egészen mélyrenyúló s nagy társadalmi kérdéseket vet fel a regény...

Szejfullina irodalmi eszközei a legegyszerűbbek. „Valóságművész", kinek az életbe való beavatkozása mindössze annyi, hogy éles világításba helyezi a jellegzetes dolgokat. De sokféle életsíkokat mozgat, tereket és időket fog át, nem egyszer a* monumentalitás szárnysuhogását érezzük regényében.

Euday-Ortutay: SZÉKELY NÉPBALLADÁK.

Egyetemi nyomda kiadása.

Ortutay Gyula neve érdekes csengést kapott a magyar irodalomban. A mai népköltészet anyagát gyűjtötte össze Nyírségben s bebizonyította; hogy korai a halálharang kongatása. A népköltészet ma is él s virágzik. Első irodalmi szerepe tehát érdekes „fölfedezés"' volt.

E könyv a székely népbalPadák első teljes gyűjteménye. Balladás sorsú nép vagyunk, a ballada legmélyebb belső formánk. Katonla Bánk Bánját, Arany epikáját, Ady líráját egyaránt beágazza a ballada vérkeringése. E népballadák a nagy magyar balladás élmény első ömlései, jelentőségük tehát elsőrangú.

Nem véletlen, hogy Erdélyben olyan állandó s gazdag a ballada virágzása. Ady élete vége felé különösen megmutató kis cikket írt Erdélyről. Ügy! hitte, hogy különös teremtő értelme volt a> folyton sűrűn zuhogó halálnak, mert színe előtt mindig végső szépséggé1 s a kinyilatkoztatás igéivel állt meg az élet. Nos: mikor ezeket írta, a ballada legmélyebb értelmét fogalmazta meg. S érdekes, hogy az erdélyi prózát (Tamási, Nyírő) ma is átszövi és élteti a ballada.

A székely balladák elé Ortutay írt gondos, átfogó, de nem túlságosan eredeti tanulmányt. A balladákat Buday György fametszetei kisérik. E műveivel Buday végleg megérkezett. A balladák ritmikáját, valóját és vízióit maradék nélkül átültette a grafika^ síkjára. Kerekes Izsák vágtatása, tehát az örök katona víziója, a három árva mögött égnek nyúló tragikus fa, a balladai utak merész vonalai, a kínok tornya, a vesztőhely izgalma; Bíró Anna holtteste s a fene hajdúlegények ba'lagása,, Júliái szép leány s Fejér Anna révült arca, a haláltánc: mindnyájan immár örök kísérői e balladáknak.

A magyar népköltészet kincseinek új és széles rétegeknek szánt kiadása megindult. Az idő s a magyar kultúra belső fordulata követeli, hogy e munka meg ne akadjon.