Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-12-01 / 10. szám - Khín Antal: Betlehem-járás a Csallóközben
KHÍN ANTAL: BETLEHEM-JÁRÁS A CSALLÓKÖZBEN Karácsony a római pogány világban a téli napforduló ünnepével azonos. Mithras, a győzhetetlen napisten (Deus Sol invictus) újjászületését ünnepelte a pogány római századokon át e népszerű keleti istenségben, melyet a világbirodalom hódító légiói hoztak magukkal Pompeius uralma idején (Kr. e. I. sz.) a Föld fővárosába. Mikor a Názáreti Kisded megszületett Betlehemben, Rómában már javában hódolnak a bikaölő Mithrasnak. Hogy a mai karácsonyi keresztény szokásokban még mindig felfedezhető emléke a nép körében, bizonyítja egyselől szívós uralmát, másfelől pedig abban leli magyarázatát, hogy sok vonása rokon a keresztény vallással, különösen azokban a szertartásokban, melyekkel misztériumába a hívőket bevezették. A császárok nagy tisztelői voltak, még Nagy Konstantin is, akinek pedig legnagyobb érdeme van a kereszténység diadalra jutásában a római cézárok között. Julián császár, az apostata, akit a keresztények neveltek, de később hitét elhagyta Mithras kedvéért, a hanyatló birodalmat a győzhetetlen napisten tiszteletének államvallássá emelésével akarta megmenteni a IV. század közepén. Mithras tisztelete a légiók révén az európai tartományokba is eljutott. így került Carnuntumba Vespasianus császár korában a cappadociai légiókkal s innét indult hódító útjára Pannóniába. Emlékei a Rajnán kívül legszámosabban a Duna-mentén fordulnak elő. Legendáinak nyomai Csallóköz népmondáiban is, habár nagyon megkopva, de felismerhetők. A Mikulás-járás bika bőrös alakja és az Égi-bika vagy T á t o s - b i k a csallóközi mondája belőle is őriz valamit. Hiszen Csallóköz szomszédos volt Pannóniával. A neolith-kortói pedig a leletek tanulsága szerint
