Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - Szenes Piroska: A fekete halál megjelenik

A FEKETE HALÁL MEGJELENIK 1348 tavaszán két genovai hajó, egyazon kereskedő cég tulajdona, Keletről hazatérve Pisában kikötött. Már az úton arra kényszerültek, hogy egymás mellett haladjanak, mert valamelyik ázsiai város kikötőjében felszökött rájuk a Fekete Halál és annyira meggyön­gítette a legénység erejét, hogy a zivataros időjárás és a sűrűn hajózó tengerirablók egyenként könnyen végezhettek volna velők. így is, míg Pisába értek, annyi éktelen holttestet vetettek a tengerbe, hogy a megmaradtak alig tudták gyenge erejükkel kivetni a horgonyokat. A révkapitányságtól kértek segítséaet. De mikor a meztelenmellű és a jó borravaló reményében vidá­man zajonaó teherhordók feltódultak a hajókra, ré­mülten hőköltek vissza a szanaszét heverő, még élő és nyöszörgő, de fekete sebeikben már feloszló geno­vaiak elől. A partokról a pisaiak borzadva nézték a két leeresztett vitorlájú hajót. Akkor az élve maradt hajósok a tengerbe vetették magukat és úszva ér­ték el a partot, mert a menekülő teherhordók mind elkötötték a hajók ladikjait. Az éles tavaszi szélben sárgán, lázas szemekkel reszkettek nedves ruháikban; de segítség helyett a parti őrök lándzsájuk nyelével összeterelték őket és az idegen betegek barakkjába hajtották a félholtra zsugorodott embereket. A hajó fedélzetéről aztán az eső és a tengerhul­lám a tengerbe mosta a holtakat. A partról leselk'e­­dők nappal már nem láttak élőt mozogni a hajókon. A kikötői orgazdáknál mégis keletről való drága kel­mét, festett bőröket, súlyos szőnyegeket kezdettek árulni olcsó pénzért, amik sokszor be voltak mocskol­va és a tenger vízétől összeázva. Valami kutyaszívű rablók járhattak ki éjjelente a hajókra, kiket a kísér­tetek bűze éppoly kevéssé riasztott el, mint a Gye­henna rájuk váró lángja. A városban éppen firenzei kereskedők pihentek. Franciaországból jöttek hazafelé, ahol jó vásárt csap­hattak, mert igen vállalkozó kedvben voltak. Ezek megtudván, hogy a hajókon prédára heverő holmi olyan kereskedőcég tulajdona, akivel ők is barátsá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom