Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Surányi Miklós: Janus Pannonius
A magyar renaissance Mátyás király nevéhez fűződik. Már akkor is őt tartották az Olaszország határán túl támadt humanista újjászületés legnagyobb alakjának. A firenzei platói akadémia egyik tagja írja Mátyás királyhoz: ,Te egyedül ragyogtál, felséges királyom, ezekben a zavaros időkben és fenséges mivoltod fényességét a nemes művelődés ékesítésére szántad. Te egymagad díszíted most irodalommal és tudománynyal s teszed engedékennyé a szeretetreméltó múzsákkal szemben azt a hatalmas országot, amelyet bölcs és szerencsés nagy tetteiddel ékesítettél. Ezek a múzsák, akiket egész Görögországból már ezelőtt kiüldöztek, akiket már-már a mi fejedelmeink is cserbehagynak, a franciák és németek pedig elhanyagolnak, mind Hozzád menekülnek és Téged úgy tisztelnek, mint egyetlen büszkeségüket." — A humanistáknak ezeket a szavait nem a hízelgés, vagy a henye ékesszólás szülte, Mátyás király és a magyar humanisták, Vitéz János, Fodor István, Vetésy László, Kosztolányi György,, Hantó György, Szemere Balázs, Garázda Péter, Báthori Miklós, Váradi Péter valóságos renais sance udvarokat teremtenek maguk kürül, de a királyi humanista után legnagyobb Janus Pannonius, a pécsi püspök,, aki olyan irodalmi gyűjteményt hagy maga után, aminőhöz hasonló a klasszikus hagyományok által megszentelt Itálián kívül sehol sem maradt fenn kerek Európában. ötszáz év óta pihen sírjában, amelyet nyilván a pécsi székesegyház környéke rejt magába, valahol az évezredes építkezések által betemetett kamrák egyikében. Térben ép oly titokzatosan és messze, mint időben. A magyar renaissance és a humanista műveltség Mohács és a török hódoltság alatt semmivé foszlott. Szenvedés és küzdelmek évszázadai következtek Ja nus Pannonius ragyogó korszaka után. A magyar nem
