Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-09-01 / 7. szám - Magyar irodalmi szemle - Féja Géza: Szabó Dezső új könyve (A kötél legendája)

Ánizs Péter, a nyomorult Földnélküli János, vagy inkább Jánoska, csakugyan együgyű, szegény, remegő képviselője a soknak, a sokaknak háborún, kommunizmuson és ellenforradalmon át eljut a végső nyomorúságig. Szinte nem is csupán magyar, hanem közép-kelet-európaivá nőtt alak áll előttünk, ki éhhalál szélére jutott a „világnézetek" harcai közepette.

Ánizs Péter elindul kéregetni „a városba", kintről, a temető széléről s ami ezután következik, az egyrészt a legkeserűbb, legvonaglóbb emberi szatíra, másrészt csupa vízióba szabaduló emberi szenvedés. A valóság és vízió különös színjátékát kapjuk, a mai napok az írónak valóban „szíve gyökeréig" fájnak s ugyanakkor valami törhetetlen ihlettel folyton túl is szárnyalja őket.

Ánizs Péter legkisebb gyermekével a karján indul a téli hidegben koldulni, az éhség azonban elmossa előtte az élet szilárd körvonalait, hallgassuk meg csak ezeket a sorokat: „Aztán egy óriási tábortűz qyúlt a szemeibe. Ott ült az Úristen, mint aranygalléros főgenerális egy csomó paszomántos tábornok-angyal között. Ánizs Péter odaütötte az élő bokáját a falábához, egyik kezével feszesen szalutált: — Tábornagy úrnak jelentem alásan, Ánizs Péter, negyvennégyes káplár, megpukkadunk. — A gyermek felsírt, hogy az egyik kar védelme eltávolodott tőle. Erre az Isten és az angyalok behulltak a tűzbe. — Milyen hidegek ezek a lángok — mondotta valaki valakinek." Kevés ilyen megrázó írást olvastam az emberi láz belső borzalmairól, forradalmáról, mint ezek a sorok.

Ánizs Péter gyermeke meghal a koldulás közben. Péter a falábával leüt egy bankvezért, rögtönítélő bíróság elé kerül, kötél általi halálra ítélik — s ekkor valami, Szabó Dezsőnél egészen meglepő dolog történik. Ez a történet nem merül el a tragédia tengerében. Mikor Ánizsék a tárgyalásról kétségbeesve haza mennek, egy csöndes, alázatos vándor kopogtat ajtajukon. Már Szabó Dezső legfiatalabb novelláiban is feltünedezett, az Ember Fia ő, Krisztus. S megmondja, hogy Pétert nem fogják fölakasztani, csodái fog történni és mindenki hozzá, a halálraítélthez, a kitagadotthoz., a kiközösítetthez fog rohanni kegyelemért.

S ami ezután következik: olyan, mint egy új világ kozmikus kirobbanása. Már akasztani akarják Pétert, mikor Krisztus láthatatlanul meglóbázza