Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata

^őbb az utolsó nagy pusztai hódítót, Timurt. Ez a hit fütötte a sémita hódítóknak, úgy a zsidóságnak, mint az iszlámnak expanzióját is. Dzsingisz kán a kollektív fegyelmezettség és engedelmesség példátlan mintaállamában egyesíti Közép- és Északázsia türk és mongol népeit és ez a gépies pontossággal működő tömeg feltartózhatatlanul nyomul előre Ázsia kultúrterületei felé. A mongolok meghódítják Kínát, India egy részét, Perzsiát, Mezopotámiát, Kisázsiát, Oroszországot és csak egy végzetszerű véletlen tartja őket vissza, hogy ne vessék magukat a különösen gyűlölt elfajzott nomád testvérek megsemmisítése és részben kiirtása után meghasonlott, védekezésre képtelen Európára. A Mennyei-birodalom kivételével hódító útjukat minden réginek szinte teljes kipusztítása, megsemmisítése jelzi. Ök vetettek véget Turkesztán virágzó oázis államainak is, de a legalaposabb romboló munkát a megtelepedett sémita nomádok birodalmának, az elpuhult, elerőtlenedett kalifátusnak területén végezték. Szinte a föld színével egyenlővé tették az arabok ragyogó perzsiai és előázsiai kultúráját, melynek gazdag, csillogó, a mindennap örömeinek élő világáról az Ezeregyéj meséi tanúskodnak. Ettől kezdve szűnt meg Előázsia kultúrterület lenni. A mongolok birodalmain hamar beteljesedett a pusztai hódítók végzete, akik elpusztítani tudják a megsemmisítésre megérett régit, de belső organikus újrateremtésre képtelenek. Világbirodalmuk rövidesen felbomlott. Művüknek azonban alig másfél évszázad múlva folytatója akad, aki Isten ostorának hódítói hitét egy határozott vallásos misszióban, az iszlám megtisztításának, elterjesztésének, az elfajzott igazhitűek és a hitetlenek kiirtásának missziójával egyesítette. Dzsingisz Kán Turkesztán felett uralkodó fiának egy leszármazottjai, Timur Lénk, Tamerlán, a „sánta Timur", miután Nyugatturkesztánban uralmát megalapozta, 1380 és 1400 között elfoglalta egész Iránt, Kisázsiát, Szíriát és Egyiptomot, megállította egy időre a hite szerint elpuhult, Allahtól elszakadt oszmán törökök diadalútját és éppen a kínai buddhista bálványimádók ellen akart indulni, mikor elragadta egy még hatalmasabb világhódító, a halál. A vérözön és rombolás, amit Timur rövid üstököspályája a meghódított népekre és területekre hozott, messze maga mögött hagyta a mongolok minden pusztítását. Ismeretesek a kiirtott városok lakóinak koponyáiból emelt piramisok.