Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-06-01 / 6. szám - Déman Pál: Régi magyar templomépítés
RÉGI MAGYAR TEMPLOMÉPÍTÉS A templom el nem múló szükségletet elégít ki, ezért maga is kevésbbé múlandó, mint a változó szükségletekkel születő és elhaló egyéb épületek. S mert a legtöbb kegyelettel óvják, ápolják, minden nemzet műemlékei között a templom dominál, számban ép úgy, mint jelentőségben, megbecsülésben. S még nagyobbnak kell megbecsülésüknek lennie ott, ahol számuk, mint Magyarországon, egy viharos történet pusztító harcai során megfogyatkozott. A megmaradt emlékek abszolút száma még így is elég nagy. Teljes tudományos feldolgozásuk még távol van a befejezéstől. A magyar templomkutatás eddigi eredményeit egy most megjelent monográfia igyekezik szélesebb körökben elterjeszteni. Szőnyi Ottónak, a Műemlékek Országos Bizottsága előadójának alapos munkája ez a szépen és gazdagon illusztrált könyv,, amely nem annyira a tudományos részletkutatás eredményeit dolgozza fel szakemberek számára, mint inkább a magyar és a külföldi közönséggel akarja Magyarország templomépítészetének emlékeit megismertetni. Ez utóbbi cél érdekében a könyv francia, angol és németnyelvű összefoglalást és képaláírásokat is tartalmaz. A könyv szerzője — helyesen — a kor vallásos életét tükröztető liturgikus követelményekből igyekszik a magyar tempiomtipusok változásait levezetni. A formális vizsgálódás szempontjai mellett a templomépítők szociális és hierarchikus állása szerint osztja fel anyagát. Bár széles rétegekhez szól, nem mond le a kutatás legújabb eredményeinek felhasználásáról, de ebben kitűzött feladatának megfelelően, tartózkodó óvatosságot tanúsít.
