Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - (sz.v.): Magyar folyóiratszemle

helyen. Felesége egyik versében így adta arcképét:

Nézd, mint hullanak fürtjei, nézd csak, az enyhe szemöldök Nyájasan Íveli fönt kémlő büszke szemét.

Homloka egy helyt gondolatoktól mélyre beszántva —

Ámde megenyhíti ezt ábránd, méla vonás.

Oh! és büszke önérzete, mellyel néma nyugodtan

Tűrni tud és dacol is minden földi csapást.

(Berde Mária fordítása.)

A neves cikkíró azzal fejezi be tanulmányát, hogy méltó a költő hálás emlékezetünkre s megérdemli, hogy porai végre hazája földjében pihenjenek. Külföldi írók közül ez alkalommal Massimó Bontempelliről szóló tanulmány szerepel Kolozsváry G. Emil tollából. Ezúttal is gazdag és nívós irodalmi, színházi és képzőművészeti rovat teszi teljessé a gazdag szépirodalmi résszel teli folyóiratot.

Magyar Kultúra. Ijjas Antal Don Boscoról szóló tanulmány vezeti be a májusi számot, akit most avatott szentté XI. Plus pápa, Tüneményes élménygéniusz, aki abban az Időben élt, amikor a századot sötét árnyak borították. A Talleyrandok és Perigord hercegek gonosz korában élt, éhezett, nyomorgott, béres lett és lépcsőfeljárat alatt hált, hogy pap lehessen és a Szeretet égő szívű mágusa. A nemesveretü tanulmány modern, sokszor klasszikus szépségekig emelkedve adja Don Bosco híven megfestett portréját. Az irodalmi élet rovatban Possonyi László foglalkozik hivatott tollal Kós Károly új regényével, az Országépítővel. Szekfű Gyula könyve: Három nemzedék és ami utána következik nagy port vert fel pro és kontra. A M. K. május 20-iki számában Csóka Lajos foglalkozik Szekfű állításaival behatóbban.

Korunk szava. K. E. lob (Calcutta) A katolicizmus Indiában c. cikk azt a heroikus munkát ismerteti, amellyel a hittérítők az egészen sajátos vallási, társadalmi, szellemi és politikai viszonyok között élő hinduk között térítenek. Pierre de Kergoer a francia ifjúságról írt tanulmányt. Az aktív katolikusok lapja folytatja immár 14-ik közlésben Ma

rie Antoniette

de Geuser életrajzát.

Tükör. Egyre gazdagabb tartalommal és egyre parádésabb kivitelben kerül külföldi magazinok példájára, de a régi hagyományok szem előtt tartásával az olvasó elé. Kevés neves író akad már az országban, aki az ezer felé ágazódó témakörben ne dolgozott volna a Tükör számára. Friss, szellemes s mégis irodalmi értékű novellái az újabb magyar prózaírás gyöngyei. írók közül az ismertek: Surányi Miklós, Nadányi Zoltán, Nagy Lajos, Dutka Ákos, Hevesi András, Schöpflin Aladár, Hu

nyady Sándor

stb. A Tükröt Révai József szerkeszti a mai kor emberének.

Protestáns szemle. Ravasz László Körösi Csorna Sándorról Írott tanulmánya a ragyogó tollú püspök finomművű munkája. Körösi Csorna Sándor szerinte a legklváncsibb magyar. Fehér árnyék, a magyarság lelki integritásának leghalkabb, de leghatalmasabb szószólója. Jóo Tibor a művelt emberről értekezik. Valamikor a művelt embert csak műveltségének mértéke emelte ki a kevésbbé műveltek közül, mert ezeknek közös műveltség ideálja is a legfelsőbb kultúrrétegek eszményének homályos árnyékképe volt. Ma azonban maga ez az eszmény vesztette el általános uralmát és a mai művelt ember egyre idegenebb lesz a mai társadalomban. Ezt az idegenséget növeli az is, hogy a művelt ember egészen másnak látja és másként Ítéli meg a mai jelenségeket, mint a széles társadalom, mert műveltségénél fogva szempontjai is egészen mások, azaz, élesebben beszélve, csakis ő látja és Ítéli meg helyesen a ma történetét. Ez alkalommal is közel 30 oldalt szán Áprily nagyszerű folyóirata a kritikának.

Katolikus szemle. Új formájában modernebb és a külső világgal sokkal szorosabb kapcsolatot tart fenn, mint a régi K. Sz. Nagyobb cikkek közül kiemeljük a következőket: Elismerte-e a Vatikán a Szovjetet? Az isteneszme az újkori bölcseletben. Űj német munkajog, Az orvos etikája stb. Irodalmi cikket Kállay Miklós írt, aki Maurice

Baringról írt tanúlmányt. A kritikai rovatban Vargha Damján pécsi egy. tanár Május szépséges Asszonya címen az első Mária énekekről szá-