Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Képzőművészeti rovat - Sámán András: Ars Hungarica

hozzájárulnak ahhoz, hogy Egryről, a festészet e társ­­talan és elődnélküli érett mesteréről feledhetetlen ké­pet adjanak. A képanalízisekből kevesebb—több lett volna. A harmadik kötet Fenyő Iván tanulmánya Szőnyi Istvánról. Fenyő tisztán történeti szemDontból kívánta megrajzolni Szőnyi művészi egyéniségét. A teljesen mereven alkalmazott történeti szempontnak hozzáfér­hetetlen marad az élő jelenség és bizonvára ez az oka annak, hogy Fenyő Iván nem tudta elibénk ve­títeni Szőnyi István jellegzetes és a fiatalabb gene­rációban talán legnagyobb hatású művészetét. A törté­neti szempont körülírásra vezet, az élő valóság pedig beleérzést, intuíciót kíván. Amit e körülírással érzékel­tetni lehet, azt teljességgel kimerítette Fenyő hibás szempontú, de korlátain belül komoly, okos és tanúit írása. Helyesen látja Szőnyi nagybányai gyökereit, fej­lődésének külső ismérvek szabta irányait, de Szőnyi festészetének lényege idegen marad előtte. Mélyebb megértés csak itt-ott csendül ki képanalíziseiből, pél­dául a Zebegényi Temetés című képről mondottak­ban. Tanulmányának végső sorai hűvös objektivitásra törekszenek, a hűvösség azonban nem mindig objek­tivitás. Szőnyi viruló művészetének vitalitása minden­kiben nyugodtan eloszlathatja az ítélkezési félénksé­get. Tolnai Károly, a hamburgi egyetem művészettör­téneti magántanára Ferenczy Noémi gobelinszövő művészetének szenteli az Ars Hungarica negyedik kö­tetét. Ha Fenyőnek hűvös tartózkodást vetettünk sze­mére, akkor Tolnai esszéjét helyenként túlértékelnek kell találnunk. Teljesen hamis az a szellemi atmosz­féra-beállítás, amelyből Ferenczy Noémi igazán komp­likációktól mentes művészetének lelkiségét származ­tatja. A szerző Magyarországtól való évtizedes távol­létével magyarázható csak az, hogy a magyar szelle­mi élet utolsó évtizedének eredményeit nem ismerve, olyan háború alatti szellemi mozzanatnak tulajdonít ma is ható erőt, amellyel az sohasem rendelkezett. Tanulmányának e bevezető része azonban teljesen el­hanyagolható írásának gerince mellett, amely általá­ban a legkiválóbb esztétikai tanúlmányok színvonalát éri el. A pozitív történeti oldalak, a technikai eljárá­sokra vonatkozók és Ferenczy Noémi lelkialkatának s ebből folyólag gobelinjei tématikus és kompozicio­nális kibontakozásának ismertetése ellentmondást

Next

/
Oldalképek
Tartalom