Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Képzőművészeti rovat - Sámán András: Ars Hungarica
hozzájárulnak ahhoz, hogy Egryről, a festészet e társtalan és elődnélküli érett mesteréről feledhetetlen képet adjanak. A képanalízisekből kevesebb—több lett volna. A harmadik kötet Fenyő Iván tanulmánya Szőnyi Istvánról. Fenyő tisztán történeti szemDontból kívánta megrajzolni Szőnyi művészi egyéniségét. A teljesen mereven alkalmazott történeti szempontnak hozzáférhetetlen marad az élő jelenség és bizonvára ez az oka annak, hogy Fenyő Iván nem tudta elibénk vetíteni Szőnyi István jellegzetes és a fiatalabb generációban talán legnagyobb hatású művészetét. A történeti szempont körülírásra vezet, az élő valóság pedig beleérzést, intuíciót kíván. Amit e körülírással érzékeltetni lehet, azt teljességgel kimerítette Fenyő hibás szempontú, de korlátain belül komoly, okos és tanúit írása. Helyesen látja Szőnyi nagybányai gyökereit, fejlődésének külső ismérvek szabta irányait, de Szőnyi festészetének lényege idegen marad előtte. Mélyebb megértés csak itt-ott csendül ki képanalíziseiből, például a Zebegényi Temetés című képről mondottakban. Tanulmányának végső sorai hűvös objektivitásra törekszenek, a hűvösség azonban nem mindig objektivitás. Szőnyi viruló művészetének vitalitása mindenkiben nyugodtan eloszlathatja az ítélkezési félénkséget. Tolnai Károly, a hamburgi egyetem művészettörténeti magántanára Ferenczy Noémi gobelinszövő művészetének szenteli az Ars Hungarica negyedik kötetét. Ha Fenyőnek hűvös tartózkodást vetettünk szemére, akkor Tolnai esszéjét helyenként túlértékelnek kell találnunk. Teljesen hamis az a szellemi atmoszféra-beállítás, amelyből Ferenczy Noémi igazán komplikációktól mentes művészetének lelkiségét származtatja. A szerző Magyarországtól való évtizedes távollétével magyarázható csak az, hogy a magyar szellemi élet utolsó évtizedének eredményeit nem ismerve, olyan háború alatti szellemi mozzanatnak tulajdonít ma is ható erőt, amellyel az sohasem rendelkezett. Tanulmányának e bevezető része azonban teljesen elhanyagolható írásának gerince mellett, amely általában a legkiválóbb esztétikai tanúlmányok színvonalát éri el. A pozitív történeti oldalak, a technikai eljárásokra vonatkozók és Ferenczy Noémi lelkialkatának s ebből folyólag gobelinjei tématikus és kompozicionális kibontakozásának ismertetése ellentmondást
