Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata

A szarvasmarha gazdasági jelentősége a pásztornomád harcosoktól megszervezett földművesállam számára nem a táplálkozás új lehetőségeiben rejlett, hanem az ökör igába, még pedig különösen az ekébe fogásában. A lovat csak sokkal később fogták az eke és valószínűleg a szekér elé. A sűrűsödő lakosság szükségessé tette az intenzívebb földművelést, ez pedig szaporította a népességet.

A turkesztáni A n a u b a n végzett ásatások már a legrégibb eddig feltárt rétegben, melynek korát a Krisztus sz. előtti ötödik évezredre tehetjük, igen organikus és bonyolult gazdasági élet nyomaira akadtak, fejlett házépítéssel, öntözőművekkel, stb. Anaunak ezek az eddig ismert legrégibb lakói is tenyésztették már a szarvasmarhát.

Turkesztánból terjedt el ez az új nagyjelentőségű felfedezés a déli folyómenti földműves kultúrák területeire pásztornomád harcosok inváziói révén. Kétségtelen, hogy az állami élet sok más sajátossága itt, az első középázsiai kultúrállamokban alakult ki, s innen vitték szét a délre nyomuló pásztornomád, minden.: valószínűség szerint uralaltáji hódítók. Ma már majdnem bizonyosnak látszik, hogy a szumirok,. akik az Eufrátesz és Tigris mellékén, Mezopotámiában megteremtették az u. n. a s s z i r-b a b il ó n i a i kultúrát, ilyen északról lezúduló, talán először más kultúrkörhöz és nyelvcsaládhoz tartozó népekkel elkeveredett és végül a termékeny síkságon megteiepedett pásztornomád uralaltájiak leszármazottai.

A pásztornomádok a láthatatlan é g i s t e n t tisztelték. A ég és isten neve a türk nyelvekben (tengere, t e n g r i, a hunoknál t i n g I i) azonos isten nevével a szumir nyelvben (d i n g i r). A legújabb korszakalkotó angol és amerikai, U r b á n, Ábrahám városában, Kishben és El Obeidben végzett ásatások már a Krisztus sz. előtti IV. évezredben egy teljesen kialakult szinte túlfinomult, rendkívül sokoldalú kultúra emlékeit tárták fel. Kétségtelen, hogy a szumirok, amikor meghódították Mezopotámiát, már egy sűrű földműves népességet találtak ott, az előázsiai hegyvidéki kultúra népét, amellyel nagy ethnológiai és nyelvészeti jelentőségénél fogva, még részletesen, fogunk foglalkozni. Ezek a földművesek alkották az új szumir államoknak, az első ismert történeti államoknak, vagyis az első megfejtett írásos kultúrával rendelkező államoknak széles alsórétegét, a robotosok,