Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Színház - Ö.: Aranybástya

épített kémiai gépezetet, hogy anyaságát megmenthesse: igazi költő számára teremtett anyag és értékjelzője a relkai művészi törekvéseinek. Sajnáljuk, hogy gondolatait egy a Palasovszy ödönnénél avatottabb rendezői kéz nem juttatta jobban érvényre és hogy a zavart okozó és elnyújtott előjátékot nem operálta le a mű testéről. Ha a darabot Márkus László, amint még mint a Nemzeti Színház igazgatója tervezte, a Nemzeti Színházban adatta volna elő, bizonyára elkerülte volna azokat a tévedéseket és pantomimikus betoldásokat, amik a darab eszmei tartalmát nemhogy megértették volna, hanem kuszává és idegenné tették előttünk. A szinészek játéka viszont meglepetést okozóan jó volt és itt elsősorban az Orsolya Erzsi nevét kell említenünk, aki a falanszterasszony szerelemreébredésének minden drámai forróságát meg tudta éreztetni. Palotás Erzsi, Toronyi, Gárday és Gonda üde friss levegőt hozlak a színpadra, Balló Elemér azonban, akit egyik legkiválóbb magyar színészünknek tartunk, vértelen és ingadozó beállítású filozófáló Mefisztó szerepébe nem tudott igazi életet lehelni, amiben inkább szerepe volt a hibás, mint ő maga.

Az egész vállalkozás igazi jelentősége azonban nem ezekben a dolgokban rejlik, hanem abban, hogy végre egy teljesen irodalmi eszközökkel és magasabb problémákkal foglalkozó darab kapcsán visszanyerhettük hitünket abban, hogy a színház többet jelent még ma is, mint tingli-tangli érzelmi limonádét, hogy szószék tud lenni és ha igazán az, közönségét is megtalálja. Nagy érdeklődéssel várjuk a beígért további Thália előadásokat, Tamási Áronnak Énekes madarát és Claudel Kinyilatkoztatását, amelyeknek előadása ezideig színpadi kultúránk tartozik oldalán szerepel. P. L.

ARANYBÁSTYA.

(Nemzeti Színház — Budapest.)

Talán azt kellene mondanunk, Surányi Miklós tiszta tolla nem tudott a probléma fölé emelkedni, dacára, hegy költői elgondolása és érzése vitte a sokatfoglalkoztatott témához. Látszik, sokat küzködik ezzel a-, világhistóriai és egyben megfejthetetlen rejtéllyel, — a zsidóság küzdelmeivel. A zsidó faji fenntartás olyan rejtett erőkkel rendelkezik, amelyek távol minden antiszemitáskodástól, csodálatra késztetik a költőt. Izgatják. A mélyére szeretne jutni, vizsgálatai során azt a mélyen bántó intelmet küldi a zsidóságnak: őrizze meg faji jellegét, családját óvja az idegen levegőtől, menjen vissza a ghettóba. Azzal a nagytehetségű szerző tisztában van, hogy ez a jószándéka kivihetetlen, mert a zsidó, ha asszimiládósba megy át, akkor ezt többé semmiféle rabbi' intelme, sem ghettóbeli jóléte vissza nem tartja. A zsidó nép tehetségesebb része ebből nem kér, kívánja a haladást, beleszédül a fénybe, szereti a hatalmat, vágyódása húzza a másfajtához és nem akar az ősi átokról semmit sem tudni. Ép oly joggal követeli jogait az előkelő fronton, mint a keresztény. De amikor erre a frontra lép, keresztyénné lesz, — igazán hűséges hordozója a keresztény eszméknek — mire a költő szerint Jön az évezredes zsidó babona, amely azt mondja, hogy megbüntetem az utódokat hetedfziglen az anyák, vagy apák bűneiért, akik ősi hitüket ott hagyták. Nem lehet az a zsidó bőiden, aki hitét elhagyja. Rabbi okoskodás. A szerző írói nagyszerűsége Itt hagy bennünket tanácstalanságban, mert a kereszténység sem bocsátja meg ezt a lépését a zsidónak. Mit csináljon hát a zsidó, ha ép úgy szeret, mint a keresztyén? A világégető probléma itt is befejezetlenül áll előttünk. Az aranybástya möqött kevés a történelem, csak családi dráma, amelyet három időbeli részletben mutat be az előkelő és eszes Léwy bankár családról. A szerző így is irodalmat csinált, nemeset és emberit. Megírta a tényeket, de költői ihlete nem kapott szárnyakat, sok érzés, gondolat benne maradt a szerző szívében. Színpadilag hiba a II. felvonás forradalmi jelenete, amely valószínűtlenül üt el a szerencsés elindulásból. Viszont a Ili. felv. egysége mindenért kárpótol. Ez jó és eaész. Az előadásban viláaító fáklya Bajor Gizi művészete. Kiss Ferenc itt-ott kitűnő, Aczél Ilona finom. Sugár Károly ereje ayenae a szeren rnonumentálításához. Hol maradt Odry? Kár volt vele nem játszatni ezt az öreg