Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai
hogy egy-egy fohásszal gyűjtsön új erőt magának arra a mindennapi harcra, amivel végül is felküzdi magát és családját a nyomorból, már megmutatta szimbolikusan azt az utat, hogy az orosz népnek is, mint minden népnek, csak vallásosságon keresztül ívelhet ismét felfelé az útja. Rendkívül érdekes ebből a szempontból a fiatal zseniális osztrák írónak, Kühnelt Leddihn Eri eh ne k új orosztárgyú regénye, melynek címe: Jesuiten, Spiesser, Bolschewiken. Ez a világot járó és a világ problémáit szintetikusan látó osztrák fiatalember már évekkel ezelőtt többször bejárta Oroszországot és új regényében most szinte vallásfilozófiai síkra helyezve, de egy riporter élés szemével megfigyelve, mutatja meg nekünk egy valóban európai intelligencia tükrözésében a mai Oroszországot. Regényének főhőse Eugén Düring, egy berlini katolikus újság tudósítója, aki furcsa nyugtalanságtól hajtva, felajánlja egy Berlinben székelő jezsuitának, Scapinellinek szolgálatait. Scapinelli Eugénre azt a feladatot osztja ki, hogy egy Németországban elhalt orosz újságíró útlevelével, annak neve és álcája alatt szökjék be Szovjetoroszországba és szedje össze az ott titokban működő katolikus szerzetesek és térítők jelentéseit, akik ott egymásról sem tudva, végzik örökös életveszéllyel járó hivatásukat és csak ilyen titkos futárok által kerülhetnek összeköttetésbe megbízóikkal. Eugén Düringet hosszú idomító procedúrának vetik alá, teljesen le kell vetkőznie régi önmagát, hosszú hónapokon keresztül csak oroszul szabad még imádkoznia is, amíg szinte már maga is azt hiszi, hogy ő nem Eugén Düring többé, hanem Nikolaj Kiszeljev orosz újságíró. Izgalmasságukban a detektívregényeket is ■felülmúló feszültségű jelenetek azután azok, mikor Eugén végre Szovjetoroszországba eljut és felveszi az ottani álruhás, gyárakban, mezőgazdasági üzemekben dolgozó papok jelentéseit. Sok már nincs is életben, egyik-másik idegerőinek végső kimerültén, az örökös fogságoktól, csekavallatásoktól meghajszolva úgy tekint az európai követre, mint aki egy elsülyedt, megszűnt világból, egy elveszett paradicsomból vetődött ide. De tartani kell a frontot, elő kell készíteni az emberek lelkében azt az időt, amikor a vallást és Istent újra jogaiba iktatják, mert csak olyan földön keletkezhetik erős hit, ahol vértanúk vére öntözte meg alája a talajt. Eugén Düring és megbízói azonban egyről nem tudnak: Nikolaj Kiszeljew megölte a felesé