Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - V. Z.: Nemzeti megujhodás, nemzeti önismeret

nít, épenúgy, mint a nemzeti zene története. Ezek a tudományágak a nemzeti önismeret eszközei és felvi­­rágozásuk összefüggésben van a nemzetnek megúju­lására való törekvésével. A társadalmi jelenségek éberszemű vizsgálója a nemzeti lélek megnyilvánulásait s fejlődésének, vagy hanyatlásának jelenségeit épúgy tudja megállapítani, mint az orvos az egészséges vagy beteg szervezet megnyilvánulásait. A magyar élet figyelőinek így rá kell jutniok arra a megismerésre, hogy a nemzetet ért sok csapás, szenvedés és fájdalom ellenhatása­ként a nemzet szellemi és lelki élete újjászületőben van és ez a magyar nemzet életképességének bíztató záloga. Társadalmi mozgalmak erősödnek az újjászü­letés jegyében: féltékeny gonddal őrködünk nyelvünk tisztaságán s hadat üzenünk a felesleges és ártalmas idegen szóknak s idegenszerűségeknek. Az intelli­gencia körében mozgalom indul meg, hogy az öltöz­ködésben a nemzeti jelleg — természetesen az ízlés­sel és célszerűséggel összhangban — kifejeződjön s épen a polgári osztály erősítse meg példájával a népben az ősi s fenmaradására érdemes hagyományo­kat. A divatos, de ízléstelen tánchóbortok helyébe a nemzeti táncok kultusza van visszatérőben, a zene­irodalomban Bartók és Kodály örökbecsű munkájának hatása mind érezhetőbbé válik, a józsefinista szellem­től megfertőzött egyházi zenét pedig az ősi keresz­tény egyházi énekek frissítő ereje szorítja ki. A nemzeti önismeret tudománya nem jelentkezik munkájával annyira nyilvánosan és felismerhetően, de a nemzeti újjászületésben való nagy szerepe mégis lépten-nyomon megállapítható. A tudomány az er­jesztő kovász ebben a folyamatban és mert ennyire az egész nemzet lelki és szellemi szükségleteinek irá­nyában halad, kilép az akadémiák és tudományos tár­saságok előadótermeiből, gyűjteményéiből, kiadvá« nyaiból az életbe. A Hóman-Szekfű-féle magyar törté­nelemnek, az új magyar szellemiség határkövének minden példánya elfogyott és a megújulás szellemé­ben dolgozó tudomány termékei ma nem dohos rak­tárakban porosodnak, hanem kézről-kézre járva taní­tanak. A nemzeti önismeret könyvei élő könyvek, az élet könyvei. A Hungarológia szót Gragger Róbert használta elő­ször a magyarsággal, annak testi és lelki jellegével,

Next

/
Oldalképek
Tartalom