Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-02-01 / 2. szám - Ismeretterjesztés - Stefáni Lajos: A technokrácia
bet termeljen, majd, hogy a gépek kiszorítsák a munkások jó részét a munkából, jobban mondva, megfosszák a keresettől, életük egyetlen bázisától. A gépek bevonulása ellen mindenütt akadályokat állítottak az ipari szervezetek, a céhek, de végül is felismerték a prosperitás hallatlan emelésének titkát és egymás után állították fel a gyárakat, és szinte lázasan folyton fokozódó tempóban nőttek az újabb gyárkémények. Ennek a fejlődésnek oka egyszerű. A kisiparos a gép segítségével megtízszerezte termelését és, mert vevőre talált (hiszen a civilizáció terjedése az ember igényeit emelte), hamarosan túlnőtt a jövedelme szerényre szabott környezetén és a több jövedelemből új gép, új műhely épült. Ford 44 millió dollár évi jövedelmet képtelen elkölteni, s annak nagy részét új vállalkozásokba helyezi, új gépeket vásárol. A tőkehalmozás így egyre tart. Csodálatos kor, melyben a technika vívmányai lehetővé teszik, hogy ugyanazt az autót, mely 1904-ben 1291 munkásóra alatt készült, 1929-ben 92 munkásórával tudtak elkészíteni. — Elképesztő számok. Vagy vegyük Anglia büszke takácsiparát, mely a múlt század közepén az első szövőszéket a nyílt színen égette el. Most egy és ugyanaz a gép végzi el a szövés minden munkáját. A nyers gyapjút behelyezik az egyik végén, a gép megmossa, kiválasztja belőle a viaszt és a banolint, kártolja, fonalat fon belőle, megfesti, megszövi, felvágja hosszában, keresztben, bálokba göngyölíti és szállításra becsomagolja. — Mindent önműködően. A műszaki tudomány ilyen gépeket csaknem minden iparág részére produkál. A gép tehát az emberiség boldogságára született. A nehéz testi munka helyére az értelmet állította (a
