Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - Ismeretterjesztés - Stefáni Lajos: A technokrácia

csak a profit egyoldalú szemszögéből foglalkozó szak­emberek nagyobb fele nem gondolt egyébre, mint hogy ki-ki saját vállalatját termelőképesebbé tegye és minden áron és minden eszközzel jö­vedelmezőbbé tegye üzemét. Akkor még csak kevesen gondoltak arra, hogy a gépek tökélese­dése az emberek egy részének pusztulását fogja eredményezni. A technokraták tanúlmányainak célja, — helyesen, — az volt, hogy megállapítsák a biztosan bekövetkező krízis okait és ezeknek felmutatásával alapot adjanak oly gazdálkodási rend alkotására, mely a gépeket az egész verejtékező emberiség szolgála­tába állítja. Egy kis könyv forog most közkézen. A címe: „A technokrácia abc-je, a nagyközönség számára írta Frank A r k r i g h t." 1933-ban hagyta el a sajtót. Amit ez az egy lélekzetre való kis könyv mond, az minden izgató olvasmánynál jobban ragadja meg az embert. A széles közönség elé tárja egész termelé­sünk, javainkkal való gazdálkodásunk rendjének tart­hatatlanságát, az emberre katasztrofális alakulását. A könyv egyik első fejezte így szól: Cheops, Nagy Sándor, Caesar, Augustus, Hódító Vilmos, XIV. Lajos, Nagy Péter és George Washing­ton valamennyién egy s ugyanazon fajta rendkívüli gép segítségével hajtották végre rendkívüli tettei­ket, a legbámulatosabb gép erejével, amelyet ismer a világ. Ezt a gépet, amely súlyokat emel, amely különböző tárgyakat képes egyik helyről a másikra mozdítani és sok más bonyolult műveletet tud vé­gezni, főleg az egyiptomi piramisok, a babyloni füg­gőkertek, a nagy római országutak, a versaillesi pa­lota s a philadelphiai Függetlenségi Csarnok építé­sére használták fel. Hadrián császár vízvezetékháló­zat készítésére vette igénybe, amely hálózat tizen­nyolc évszázadon keresztül szolgáltatta a vizet Athén városának és még ma is használatban van. Ez a gép, amelynek munkaereje egytized lóerő, súlya

Next

/
Oldalképek
Tartalom