Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-02-01 / 2. szám - Kritika - F. G.: Madách Imre levelezéséből - F. B.: Gulácsy Irén: A kállói kapitány
MADÁCH IMRE LEVELEZÉSÉBŐL A „Magyar irodalmi ritkaságok;" 27-ik füzete. Érdekes kis könyvsorozat indult Vajtkó László szerkesztésében „Magyar irodalmi ritkaságok” címen. Elsősorban eddig kiadatlan régi irodalmi termékeket hoz is emellett: ritkaságok népszerű új kiadását adja s olykor egy-egy régi magyar író antológiáját. Mindenik könyvet egyegy magyar középiskola tanuló ifjúsága adja ki megható áldozatkészséggel. Megtaláljuk köztük Bessenyei György „Jámbor Szándékát” egy magyar tudós társaság irányában. A Magyar Tudományos Akadémia csírázott Bessenyei György eme röpiratában, mely eredetileg 1790-ben jelent meg. Megtaláljuk Péterfy Jenőnek kiadatlan kritikáit, a középkori magyar irodalom remekeit, Riedl Frigyes „Vajda-Reviczky-Komjáthy” c. eddig kiadatlan tanulmányát, ugyancsak Riedl Frigyes „Madách"-át. Különösen érdekes a régi magyar folyóiratok antológiája. Igen érdekes szellemi kincs és tömérdek ismeretlen adat s szempont rejtőzködik a XIX. század folyóiratanyagában s e kis szemelvénysorozat legalábbis felébreszti iránta a figyelmet. E sorozatban jelent meg Bornemisza Péter Magyar Elektrája is. Eredetije 1558-ban jelent meg Becsben, tehát az első jelentékeny s előadható magyar drámai mü. Bornemisza a görög tragédiának csak a vázát tartotta meg s megtelítette a XVI. század magyar életével. Ez ád nagy jelentőséget neki s ez mutatja, hogy humanistáinkban milyen mély magyar élmények is jelentkeztek. A sorozat legújabb füzete Madách kiadatlan leveleit tartalmazza s Komlós Aladár rendezte őket sajtó alá. Kortörténeti érdekességeik mellett mély bepillantást nyújtanak Madách belső életébe. Hálával tartozunk a magyar tanárságnak s Vajtkó Lászlónak ezért a sorozatért. F. G. GULÁCSY IRÉN: A KÁLLÓI KAPITÁNY Regény két kötetben. Gulácsy Irén új történelmi regénye, melyből a Magyar írás már bemutatott egy részletet, hasonló monumentális alkotás, mint a Fekete vőlegények vagy a Pax vobis, azonban nem nyújt olyan széles történelmi korképet, mint ezek. Más itt a kor, mint Mohács vagy a Rákóczy fölkelés idejében. Az egész nemzet harcol ugyan itt is a mindent felégető és felélő török hordák ellen, azonban a nemzetnek nincs vezére, ki irányíthatná s egyetemessé tehetné a harcot. Apró várak kapitányai tartják az ország felső karéjának kapóit s a harcok csak portyázások, guerilla-viaskodások, amiket elhagyatva, kis csapatokkal folytatnak a végvárak vitézei. Zsegnyei István ennek a regénynek a főhőse, akit esküvője napján ejt fogságba fiatal feleségével együtt a török. Mindketten Konstantinápolyba kerülnek, Orsika, a fiatal asszony éppenséggel a szultán hárem-iskolájába, férje pedig, aki romantikus hősiességgel menti meg onnan feleségét, a gályára. A regény a hitvesi hűségnek és az isteni gondviselésnek epopoája; hosszú éveken keresztül küzd itt két ember viszontagságokkal, — döghalál, szörnyű csapások alatt — amíg mégis egymáshoz és haza vezérli őket a sors. Gulácsy Irén kitűnő korfestő erejét, nagy meseszövö készségét mindnyájan ismerjük. Művészete a régi színekben virul, most is, amit kifogásolhatunk nála, csak az, hogy helyenként valami oktató célzatosságot fedezünk fel sorai között, ami művének hangulategységét megtöri. Kiváló nevelő ereje van úgyis — mai összetörtségünkben — az ö írásainak, jellemeiből kiérezzük azt, hogy mindig a jobb, a nemesebb mellett szállhat csak síkra Mohácsnak és Majténynek mesélője, — felesleges hát a mesén túl oktató szólamokba préselnie tanulságait. így az alakok néha egyoldalúvá válnak és friss, korlátlan romantikájuknak álomvíze megzavarodik. Az egész színes, Gulácsy féle történelmi magyar világ azonban itt is töretlenül él. Kalló és a végvárak élete és a végvári vitézek markáns profiljai feledhetetlen órákat szereznek az olvasónak, a gályarabság rettentő viziója pedig mélyen az emlékezetbe vésődik. Gulácsy Irén tehát ismét egy véres, tragikus korszakot elevenít meg; is-
